A közöny a nő halálcsókja

Történik persze úgy, hogy a másik ember már nem akarja, hogy újraéleszd a szerelmet, mert ő már lemondott róla, hamarabb, mint te. Bezárta a szívét, tekintete kifejezéstelen, mint a vak, aki érzelmileg is fogyatékos, már nem lát, nem ismer fel, a szavaidat sem érti. Nem több mint egy melletted vegetáló, mindennapi rutinját gépiesen elvégző test. Egy test, ami melletted lélegzik, aki néha semmiségekről kommunikál veled, de már nem látsz a lelke mélyére, nem is akarod már erőszakkal lerántani az álarcát. Elvesztetted, anélkül, hogy elbúcsúzott volna, a testét mégis ott hagyta melletted, mert ahhoz is gyáva, hogy elhordja onnan. Nincs elég bátorsága dobozba csomagolni a múltat és az emlékeket, nincs bátorsága elmenni, ezért meghagyja neked a kihűlt, hideg, lélektelen testét, de nem engedi, hogy hozzáérj, felmelegítsd, életet lehelj bele. Ennek semmi értelme.

Valakinek engednie kell, és megtörni a csendet. Valakinek újra befogadóvá kell válnia, és valakinek ölelésre kell tárnia a karját. Ha egy nő hallgat, jó lesz, ha vigyázol. A közöny a nő halálos csókja.

Ne hagyd a nőt elnémulni, emeld fel az arcát és beszéltesd. Nem kell instrukció, nem kell tudományos, okoskodó párkapcsolati folyamatábra, egyoldalú, választ sem váró szónoklat, férfi felsőbbrendűséget hangsúlyozó kioktatás sem kell. Neki kell beszélnie, érted? Érzelemkitörés kell, és keményen, őszintén hozzád vágott szavak kőzuhataga kell, ne védd magad, ki kell állnod. Ne hagyd, hogy elfogyjon a szó, a könny, és a hang. A némaság nem egyenlő a harmóniával. A ki nem mondott fojtó szavak a végtelenségig feszítenek és egy másik bolygó társas magányának messzeségébe taszítanak. Az egymástól távolodás olyan, mint egy lassan, de előre láthatóan kialakuló, kezeletlen, elhanyagolt fekély.

Valakinek engednie kell, és megtörni a csendet. Valakinek újra befogadóvá kell válnia, és valakinek ölelésre kell tárnia a karját. Ha egy nő hallgat, jó lesz, ha vigyázol. A közöny a nő halálos csókja.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.