„Számomra csak kétféle nő létezik: istennő, és lábtörlő.” Picasso lételeme volt a szerelem, ritkán volt egyedül, életében és ágyában sok nő megfordult, folyamatos női jelenlétre, állandó múzsára volt szüksége. Életének kilencvenkét éve alatt számos női arc és test ihlette meg, és köszönnek vissza a festményein.
Ha meg tudod élni a boldog egyedüllétet, a belülről fakadó oktalan örömöt, akkor készen állsz egy boldog társkapcsolat megélélésére is. Aki ugyanis nem szerette meg önmagát, az hogy adhatna valódi szeretetet?
1800-as évek vége, Párizs – a belle époque („szép korszak”) időszaka, amikor a francia főváros elképesztő művészeti fellendülést, technológiai újítások sorát élte meg, a társasági élet pedig soha nem látott mértékben virágzott. Az optimizmust és a haladást megtestesítő Párizs ekkor annyi embert vonzott, hogy a lakosság csaknem megháromszorozódott. A lehetőségek azonban nagy veszélyeket is tartogattak…
