Pulitzer emlékére
Ma 106 éve hunyt el a magyar származású Pulitzer József, újságíró, lapkiadó, sajtómágnás, a Pulitzer-díj megalapítója. Ma rá emlékezünk.
József Pulitzer 1847. április 10-én született Makón, kereskedő szülők gyermekeként. Középiskolai tanulmányait már Pesten végezte, ahol katonai pályára készült, végül pedig az amerikai hadseregbe került. 17 évesen vándorolt ki Amerikába, és részt vett a polgárháborúban. Ezután belekóstolt a politikába, az üzletbe és az újságírásba, jobban mondva ötvözte mindezt. Megvette a Westliche Postot, a St. Louis Dispatch-t, majd 1883-ban, szenzációs módon felvirágoztatta a New York World című lapot is. Pulitzer újításai és konkurenciaharcainak hatására alakult ki az úgynevezett „sárga sajtó”, vagyis a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modellje. Ám később egészsége megromlott, idővel teljesen megvakult, depresszió gyötörte és érzékennyé vált. Az orvosok sajnos nem tudtak rajta segíteni, így 1911. október 29-én jachtján érte a halál.
Kétségtelen, hogy Joseph Pulitzer az újságírás egyik legkiemelkedőbb alakja volt, aki tetemes vagyonát főleg az oktatásnak, és a róla elnevezett Pulitzer-díjnak szentelte. Jelentős összegeket áldozott a Columbia Egyetem Újságírói Karára, amely ma is az egyik legnagyobb presztízsű újságíró-iskola a világon, és a díjakat is itt osztják ki. A Pulitzer-díj az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, ami csakis amerikai állampolgároknak adható. A legelső díjat 1917. június 4-én adták át, mostanság pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket. Számos kategóriában osztják ki ezt a rendkívüli elismerést, az évek során pedig több kategóriát is beszüntettek, átneveztek vagy kibővítettek. Jelenleg a különleges helyszíni jelentésért, kritikáért, közvetítésért, fotósorozatért, karikatúráért, vezércikkért, riportért és közszolgálati tevékenységért jár Pulitzer-díj (igazából számos kategóriában, aminek mind megvan a maga angol neve, ám ezzel nem untatnám a kedves olvasót). Érdekes viszont, hogy általában az irodalmi műveket is külön jutalmazzák, mint például a drámákat, versesköteteket, életrajzi műveket, történelmi könyveket vagy regényeket. Sőt, a kimagasló zenei eredmények sem maradnak észrevétlenül. És persze a díjazottak között híres, nagy nevek is felbukkannak olykor-olykor:
- Közéjük tartozik például John Steinbeck, amerikai regény-, novella- és színdarabíró, aki kétszer is hazavihette az elismerést, az Érik a gyümölcs című regénye, illetve az Egerek és emberek című színdarabja kapcsán. Ő igen szép karriert futott be, mivel 1962-ben irodalmi Nobel-díjban is részesült.
- Margaret Mitchell 1937-ben érdemelte ki a díjat, az Elfújta a szél című regényével.
- Tennessee Williams amerikai drámaírónak az 1947-ben született, A vágy villamosa című darab hozta meg a rangos elismerést.
- Arthur Miller, Marilyn Monroe ex-férje is kiérdemelte két évvel később Az ügynök halála című művével.
- Az amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja, Ernest Heminway is megkapta Az öreg halász és a tenger kapcsán.
- John F. Kennedy 1957-ben kapott díjat, Profile in courage című önéletrajzáért.
- Harper Lee: Ne bántástok a feketerigót! című híres regényét 1961-ben jutalmazták.
- A 21. század egyik legmeghatározóbb regénye Cormac McCarthy: Az út című írása, amelyre 2007-ben figyeltek fel.
- És hogy ki lehet olyan kiváló zenész, hogy megkapja a díjat? Kezdetben főleg a klasszikus zene és a jazz részesült elismerésben, de 2008-ban Bob Dylannak sikerült megtörnie a jeget, „The Little Match Girl Passion” című szerzeményével.
Szóval Joseph Pulitzer gondoskodott az amerikai újságírók és irodalmárok motiválásáról, de szerencsére számos országban megvan a díj helyi megfelelője. Magyarországon a New Orleansban élő üzletember, Fábry Pál alapította meg 1988-ban a Joseph Pulitzer-emlékdíjat, amellyel magyarországi újságírókat tüntetnek ki. Így egy szép napon talán minden újságíró vágya teljesülhet…
Helle Robertina
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez