Létezik egy kutatás, melyet száz idős ember részvételével végeztek, akiknek már csak heteik, napjaik voltak hátra. Egy nagyon egyszerű kérdést tettek fel nekik: mi az a dolog, amit a legjobban megbántak. Egyikőjük sem érzett megbánást azokért a dolgokért, melyeket megtett, sokkal inkább azt sajnálták, hogy bizonyos dolgokat sohasem tettek meg.

Hogy nem harcoltak az álmaikért, nem küzdöttek a céljaikért, nem fejezték ki kellőképpen az érzéseiket és nem becsülték meg a minden egyes nap által kínált lehetőségeket. Mert az élet nem szabadna, hogy arról szóljon, hogy homokba dugott fejjel mókuskerékben dolgozunk, pénzt hajszolunk, össze-vissza eszünk, keveset alszunk, és testünket lelkünket a végletekig kihasználva gürcölünk valamiért, aminek igen csekély értéke lesz az utolsó óránkon. Várjuk az estét, a hétvégét, az ünnepeket, a nyaralást, miközben szélsebesen suhan el mellettünk az élet, amit percről percre átélhetnénk, élvezhetnénk, ha nem mindig csak várnánk valamire.

Nem a mi döntésünk, ki hány évig éljen, ahogyan teljes mértékben nem befolyásolhatjuk saját élettartamunkat sem, de azért mindent megtehetünk, hogy minden egyes napunkra áldásként tekintsünk.  Bármekkorát zuhantunk, akármilyen mélyről álltunk fel, bármilyen szorongást is kell leküzdenünk annak érdekében, hogy teljesértékű életet éljünk, még ma kell döntenünk, mert az időnk véges.

Halandóságunk a legfőbb ok életünk tiszteletére.

• boldogság élet életszemlélet gondolkodásmód lélekhangok psziché

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!