Csak az tud elismerni és megbecsülni másokat, aki saját magát is megbecsüli
Hamis a mosoly, hazudik az érintés, nem minőségi a közös idő, és talmi semmiség az ajándék, ha a szó álságos és nem igazi. Lassan adagoljuk az elismerő szavakat, mechanikussá, természetessé válnak a tetteink, élünk a napi rutinjainkban. Sokan soha nem próbálták ki, hogy milyen hatalmas erő rejlik egymás szóbeli megerősítésében. Beszéljük ki bátran szeretetünket becéző, elismerő, dicsérő szavakon keresztül. Az elismerő szavak a szeretet, szerelem, pozitív érzések nyílt megfogalmazását jelentik. Csak az tud elismerni másokat, aki saját magát is elismeri. Csak az tud a társa felé is elismerést megfogalmazni, aki saját magát is megbecsüli. És csak az képes befogadni, észrevenni és értékelni a másiktól érkező megbecsülést is.
Mindenkinek szüksége van odaforduló, empatikus figyelemre, elfogadásra, bókokra, pozitív megerősítésekre, de a társunk „ragyogtatása”, önbizalmának folyamatos szárnyaltatása nem csupán egyikünk felelőssége, a helyes önbecsülés az önszeretet megerősítése belső önismereti munka. Bár egy kapcsolat önmagában nem lehet önbizalomnövelő, mégis pozitív megerősítéssel, bókkal, dicsérettel, elismerő szavakkal, a szeretet és ragaszkodás kifejezőeszközeivel rengeteget tehetünk azért, hogy tápláljuk a másik ember önértékelését, érzelmi komfortérzetét. Bárki minél pozitívabban látja önmagát, annál boldogabb aki mellette áll. De fontos megjegyezni: nem ő felelős a hangulatáért vagy az önbecsüléséért, mégis lényeges, hogy élete mélypontjain megkapja tőle az érzelmi támogatást. Megtanulhat benne bízni, kötődni, a dicséretein, pozitív megerősítésein keresztül meglátni önmagában, ami értékes, de rajta is múlik, hogy nyitott -e a szeretetére, támogatására. Mindenkinek képessé kellene válnia arra, hogy szorongásait, félelmeit, negatív érzéseit ne a társára terhelje, hanem megélje azokat, és felelősséget vállaljon értük.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez