Az életben a legszebb dolgok valójában nem dolgok
Az életben a legszebb dolgokat sosem láthatjuk, de még csak nem is érinthetjük. Ezeket érezzük a szívünkkel. Korábban fogalmam sem volt arról, hogy hogyan működhet ez a gyakorlatban. Talán még kissé szkeptikusan is közelítettem meg a dolgot.
Amikor pedig már ott álltam előtte, akkor kezdtem el érezni, hogy ez az a felhőtlen boldogság, amit korábban elképzeltem. Belefeledkeztem akkor és ott mindenbe.
Végre egyszer igazán annak a pillanatnak éltem, amit nekem adott a sors, az élet, a szerelem. Úgy lubickoltam a boldogságban, ahogyan azt kiskoromban megálmodtam. A legjobb mégiscsak az, hogy még mindig ezt érzem. Rájöttem, hogy milyen gyorsan és játszi könnyedséggel halad el felettem az élet és igenis meg kell állnom néha, megélni a pillanatot, ölelni, mosolyogni, szeretni. Megállni és köszönetet mondani, vagy talán hálát adni, vagy csak elmerülni ebben az érzésben. Hiszen most érzem igazán boldogsággal telinek jelenlegi fejezetét az életemnek.
Egyszerűen imádom kívülről nézni életem filmjét. Titkon mindig tudtam, hogy egyszer eljön az én időm, ami igazán az enyém lehet majd. Ahol nincsen szükség álmokra, mert a valóság épp olyan édes, mint a képzelet. Szeretnék csak felülni a boldogság felhőjére és lógatni a lábam.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez