A szex vajon mi?

Amikor még tinédzser voltam, és ez nem volt olyan régen, úgy működött, hogy elkezdtünk járni valakivel, szép lassan kialakultak a komolyabb érzelmek, a kötődés és kimondásra került a 8 betűs bűvös szó is. Csak ezután jött a szex. Mert akkor még erre fel kellett készülni testileg és lelkileg. Nem csak úgy bumm bele a közepébe egy borgőzös éjszaka után

Manapság nem kirívó eset, ha a szex az alapja a kapcsolatnak, azzal indul minden. Már, ha jól sikerül. Amihez azért lássuk be kiemelkedő kémiai vonzás és szerencsés bolygóállások is kellenek, mert ritka, pláne érzelmek nélkül, hogy a szex már az első alkalommal lehengerlő valakivel. Pedig ma már sokaknál ez az első rosta. Összeakadni valakivel a buliban, hagyni magunkat hazarángatni, kényelmetlenül ficeregni utána az ágyban, megpróbálni aludni egy tulajdonképpen vadidegen ember mellett meztelenül. Az alkohol kipárolgása közben végiggondolni, hogy vajon mit keresek én itt, miért nem egyedül a saját ágyamban alszom, ahol, ha ahhoz van kedvem, hogy ezredjére is a másik oldalamra forduljak, akkor megtehetem, itt pedig csendben, ólomkatona módjára próbálok elaludni, az ágy is kényelmetlen, ez meg itt úgy horkol mellettem, mint a hetvenéves öregapám. Aztán ha jó volt, talán lesz folytatás, ha középszerű, akkor sok múlik a személyes varázson, érdemes-e még egy próbát tenni, ha pedig rossz volt, örökre el is felejtjük egymást, a reggeli kínos búcsúzást pedig igyekszünk minél hamarabb és rövidebben megejteni.

A szüleim szabadszellemben neveltek engem, időnként talán túlzottan is, máig nem értem, miért nézhettem meg óvodásként a Micsoda Nő-t, bár igaz, akkor még nem fogtam fel, hogy mit is jelent az, ha valaki prostituált. Kilenc évesen, amikor az akkoriban elképesztően népszerű Popcorn magazint olvastam, annak is a lelki tanácsadás rovatát, mikor megkérdeztem anyukáméktól, hogy mit jelent az orális szex. Mint az jeleztem, a szüleim és a prűdség olyan messze álltak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de miután az egy szem, Paula és Paulina frizurára vágott hajú, harmadik osztályos kislányuk feltette ezt a kérdést, az ő arcukból is kifutott a vér. Ezt a választ kaptam: “Hát, khmm, hát amikor, a felnőttek, khm, szájjal csinálják.” Nem hazudtak, nem volt méhecske meg beporzás, én pedig megelégedtem a válasszal. Más kérdés, hogy éveken át, innentől kezdve számomra az orális szex egyenlő volt a telefon szexszel. Az ember mégis mi mást csinálhatna a szájával, ha nem beszélget? Én és a gyermeki naivitás, boldog békeidők.

Elsősorban tehát a neveltetésemnek köszönhetően, nem tekintek a szexuális kapcsolatra, úgy, mint bűnös élvezetre vagy paráznaságra. Nem vagyok sem prűd, sem bigott, nem ítélem el az egyéjszakás kalandokat, de van egy bizonyos pont ahol azt gondolom, hogy érdemesebb a mennyiség helyett, a minőségre fektetni a hangsúlyt. Már csak azért is, mert más élményt nyújt vágyból és mást szerelemből lefeküdni valakivel. Abban sem hiszek, hogy ártatlanságunk virágát addig őrizzük, míg Isten színe előtt nem tanúskodunk arról, hogy mi bizony addig, amíg a halál el nem választ. Szomorú dolog az, amikor a világra szóló lakodalom után, az éveken át tartó szeplőtelenség jutalma a csúfos kudarc az ágyban a felek között. Nem csak az első éjszaka alkalmával, hanem mindegyiken. Pedig itt biztosan van szerelem, hiszen összekötötték az életüket, és biztosan van vágy is, hiszen évek óta várnak a testi beteljesülésre. És mégsem működik. Valami hiányzik, amit akárki akármit mond nekem, másképp nem lehet pótolni. Földi halandóknak, gyarló embereknek születtünk, természetünknél fogva vágyunk a testi örömökre. Persze az is előfordul, hogy a felek azt hiszik, hogy jól működik közöttük a szex. Pedig, ha tudnák, hogy milyen is lehet mással. Mint ahogy számos alkalommal ki is derül egy-egy kapcsolat után, hogy a következő messze felülmúlta az előző partner ágyban nyújtott teljesítményét. Nahát ezért nem árt gyakorolni véleményem szerint, de mint mondtam, érdemes azt a képzeletbeli mértéket megtartani. Ez ugyebár egyénenként eltérő. Ritka, de egy csupán egyetlen éjszakára szóló, puszta vágyból beteljesülő affér is nyújthat lelki kielégülést, ami a maga nemében páratlan élményt nyújt és az ember úgy gondol vissza a kalandra, mint egy igen rövid, de meglehetősen romantikus és boldog befejezéssel záruló kis epizódra az életéből.

Azt gondolom, hogy ugyanakkor nem véletlen az olykor szentimentálisan hangzó “szerelmeskedés” szó eredete. Mást jelent szexelni és mást szerelmeskedni valakivel. Az én olvasatomban a szex pusztán testi kielégülést jelent, ami egyes élethelyzetekben persze hozhat magával lelki mámort is, pl. ha az ember hosszú kihagyás után intim kapcsolatba kerül valakivel, lelkileg is felszabadul és kiül a ragyogás az arcára. Nem véletlenül hangzik el munkahelyeken sűrűn “Na, látom volt szex a hétvégén”, pedig nem feltétlenül szerelemből történt. A szerelmeskedés kifejezés számomra pedig azt jelenti, hogy az aktus egy időben másról is szól, mint a testek érintkezéséről. Túlmutat a fizikai valóságon. Ott van érzelem, gyengédség, egymás szemébe fúródó tekintetek, kezek összefonódása és nem ritkán könnyek. Mert ez a fajta kielégülés már annyira közel van a határainkhoz, ilyen magasságból olyan mélyre lehet zuhanni, annyira elemészti az embert, hogy alkalomadtán már nincs az a mély sóhaj, az a hangos nyögés, ami ezt ki tudná fejezni, ilyenkor csak könnyek vannak.

Ez nem Paulo Coelho könyvei által generált, elérhetetlen, spirituális, tantrikus, földöntúli, csupán csak áhított transzcendentális élmény. Ilyen tényleg van. Még ha be is csúszik egy-egy szex, érdemes hosszútávon azt keresni, akivel szerelmeskedni is lehet.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!