A családi minták láthatatlan öröksége
Megfogadjuk, hogy sosem leszünk olyanok, mint a szüleink – aztán egy nap észrevesszük: ugyanazokat a mondatokat mondjuk a gyerekeinknek, amiket gyerekként mi is annyiszor hallottunk. „Amíg az én kenyeremet eszed…” vagy „Ne vitatkozz, csak csináld, amit mondok.” Ismerős?
A családi minták sokszor észrevétlenül épülnek belénk. Nemcsak a szavak, hanem a viselkedés, a konfliktusok kezelése, sőt még a hallgatás is mintává válik. Így történhet, hogy egy láncolat generációról generációra tovább öröklődik – akkor is, ha tudatosan mást szeretnénk.
Miért ismétlődnek a minták?
Gyerekként mindent magunkba szívunk abból a közegből, amiben élünk. Nemcsak a kimondott szavakat, hanem a hangulatokat, a feszültségeket, a kimondatlan szabályokat is. Ha például azt látjuk, hogy a vitákat kiabálással oldják meg, akkor számunkra ez lesz a „normális”. Ha a problémákról inkább hallgatni szoktak, könnyen mi is így teszünk felnőttként.
A tudatalatti arra törekszik, hogy ismerős helyzeteket hozzon létre – mert az ismerős biztonságot jelent. Akkor is, ha valójában bánt vagy visszatart. Ezért történhet meg, hogy egy felnőtt nő újra és újra olyan párt választ, aki hasonlóan rideg, mint az apja volt, vagy egy férfi öntudatlanul ugyanúgy kritizálja a gyerekét, ahogy őt is kritizálták.
A minta nemcsak viselkedés, hanem érzelmi lenyomat is. Mintha egy belső térképünk lenne arról, hogyan „kell” működnie a szeretetnek, a határoknak, a közelségnek – és addig ismételjük, amíg tudatosan fel nem ismerjük, hogy van más út is.
Hogyan lehet kitörni belőle?
Az első lépés a felismerés. Észrevenni, mikor szólal meg belőlünk egy régi hang. Utána tudatosítani: ez nem a mi saját választásunk, hanem egy öröklött minta. Innen már jöhetnek a kis lépések: másként reagálni egy vitában, kimondani azt, amit régen mindig elhallgattak, vagy új szokásokat bevezetni a család életébe.
Nem egyik napról a másikra változik meg minden, de minden apró tudatos lépés új irányba tereli a kapcsolatokat.
Egy mélyebb réteg
Nemcsak a szokások, hanem a család érzelmi lenyomatai is tovább öröklődhetnek. Mintha láthatatlanul ott lennének a térben, és újra meg újra ráhangolnának minket bizonyos viselkedésekre. Amikor ezeket elengedjük – akár tudatos munkával, akár energetikai tisztítással – lehetőség nyílik valódi új fejezetet írni, nem csupán a régit folytatni.
Ha többet szeretnél tudni erről, látogass el a www.tergyogyitas.hu oldalra.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez