KERESD A NŐT / Szívvonal


Egy tartós kapcsolat összetevői

Mi tart össze egy erős kapcsolatot? Mi az a ragasztó, amitől bármilyen viharok jönnek érinthetetlenné válik, és ha mégis hagytuk megtépázni, akkor megjavítjuk és nem lecseréljük, bármit súg-búg, és bármilyen üzenetet is közvetít ez a „szedd fel-dobd el-társadalom”?

olvass tovább

Ahhoz, hogy szerethetőnek érezzük magunkat, nem az a feltétele, hogy kívülről folyamatosan elismerjenek

Legvonzóbb, és egyben legsérülékenyebb tulajdonságunk az egészséges önbecsülés. A gyermekkori traumák, verbális erőszak, az érzelmi, fizikai bántalmazás, később a negatív élettapasztalatok, szakítás, válás, az alkalmatlanság, kirekesztettség érzése folyamatosan, rétegről, rétegre rakódnak lelkünkre az évek során.

olvass tovább

Kölcsönös tisztelet nélkül nem létezhet társszerelem

Nem az egzisztencia a lényeg, hanem a tenni és élni akarás. A státusz, ami a nőt állítólag vonzza, nem arról szól, amire a férfiak gondolnak. A konvencionális elv, miszerint a férfi vadászik és a nő életben tartja a tüzet még nem tesz pénzéhessé, vagy számítóvá, nem akarjuk őt lehúzni. Mert mi is ugyanúgy képesek vagyunk vadászni, és mindezt hazahozni.

olvass tovább

Szeretlek, csak nem úgy

Ha már elég ideje randizgatsz és több kapcsolatod is volt, akkor szinte egészen biztos, hogy hallottad, vagy mondtad már ki azt a gyomorszorítóan reális mondatot, hogy „szeretlek, csak nem vagyok beléd szerelmes.” De vajon mi lehet az az összetevő, aminek hiányában az egyik fél úgy érzi, hogy muszáj felégetni a hidakat és sutba dobni az amúgy „korrekt módon” szuperáló kapcsolatot?

olvass tovább

Ha a nő túl sokat ad

Ha a nő túl sokat ad, nem elégszik meg azzal, amit a férfi önszántából nyújt: többet akar. Sok nő már a legelején elrontja a kapcsolatot, legtöbbször az első hónapban. Ugyanis nem ad feladatot, nem várakoztat, nem engedi, hogy a férfi fantáziáljon és vágyjon. Nem teremt hiányérzetet, és nem hagy felfedezni valót.

olvass tovább

Az érzelmi megcsalás ugyanolyan, mintha szeretkeznél valaki mással

A kapcsolatunk azt gondoljuk vegytiszta, és lelki értelemben nem is vágyunk másra. Miért is tennénk, mégis az évek, a rutin, a ritkuló minőségi idő, a beszürkült hétköznapok kifelé fordíthatják a figyelmünket, ha engedjük. Valójában nem a helyzetet, vagy a társunkat unjuk ilyenkor halálosan, hanem önmagunkat, és nem is az a másik fél vonz, hanem az izgalmas, bizsergető érzés, hogy vele mások lehetünk, másnak, újnak élhetjük meg önmagunkat.

olvass tovább