Agatha Seymour

Közel tíz éve foglalkozom írással. Témáim határozottan elkülönülnek a divat, illetve a tudatosság és az önismeret területeire. Életmesék című rovatom létrejöttét az a gondolat inspirálta, hogy minden embernek csupán néhány évtized áll rendelkezésére ahhoz, hogy értékes tapasztalatokat szerezzen, s ezek alapján a legjobb döntéseket hozza meg a boldogsága érdekében. S bár mindannyian egyediek vagyunk, életünk során mégis ugyanazokra a kérdésekre keressük a választ. Szándékom szerint az Életmesék rovat célja az együttgondolkodás azokról a nehézségekről, életfeladatokról, amelyekkel mindannyian küzdünk. Megtisztelő számomra minden építő jellegű hozzászólás, vélemény, amely az adott témában megoldást jelenthet, vagy bárki számára hasznos lehet.





Felállni és továbbmenni

Kifejezehetetlenül és kétségek nélkül hiszek az életben. Hiszek benne akkor is, ha épp nehéz napokat élek át, és nem látszik a fény az alagút végén. És hiszek benne szívfájdalmak, sőt kudarc esetén is, mert hiszem, hogy az életnek titka van, s az nem lehet más, minthogy mindannyian boldogságra születtünk!

olvass tovább

A türelem véges játék

Nem vagyok valami türelmes fajta, pedig nagyon igyekszem. Azt is tudom, hogy az embernek tapasztalatokat kell gyűjtenie, mert minden egyes tapasztalattal gyakorlatiasabb lesz, egyre könnyebben, gyorsabban, határozottabban reagál az élet feladataira, s ez végül nem is lehet másképp!

olvass tovább

Az volt a baj, hogy mindig én választottam!

Az ember sokszor majd’ beleőrül, hogy megtudja mit kellene másképp csinálnia ahhoz, hogy legyen végre egy normális párkapcsolata. Próbálja így is, úgy is, de minden kapcsolata zátonyra fut, és ismét csak egyedül találja magát. Sehol a család, a kiegyensúlyozott, viták, harcok nélküli párkapcsolat lehetősége.

olvass tovább

Mikor végre jön valaki, elfelejted mit akarsz!

Értetlenkedve állok a párkapcsolati problémák előtt. Hiába az élettapasztalat, a sok olvasás, kutatás a témában, nehezen látszik valódi megoldás arra a sok kérdésre, amely a témában felmerül. A vége mindig az, hogy megállapítom magamban: mivel buddhista vagyok, jobb ha szembenézek az élet nagy igazságával, hogy minden elmúlik, a rossz kapcsolat is, a jó is, a problémák is, ahogy mi magunk is. Persze vannak barátaim, szintén a kérdés nagy kutatói, akik szerint nem kell rögtön ennyire messzire menni a témában! Igenis létezik megoldás a felmerülő nehézségekre, csak figyelni kell!

olvass tovább

Lépj tovább!

A hétköznapi spiritualitásban hiszek, abban, hogy az ember éli az életét – végülis arra való – és amikor valamilyen külső, belső problémával találkozik, amit nem tud azonnal megoldani, megáll és elgondolkodik. A magam részéről úgy látom (ez a tapasztalatom), hogy többször kell tudni, érteni valamit, mint cselekedni – ez alatt azt értem, hogy csak akkor cselekszem, ha biztos vagyok abban, hogy helyesen cselekszem, bizonytalanságomban nem kezdek el kapkodni.

olvass tovább

Ami a nőn múlik egy kapcsolatban

Egyik ismerősöm nemrég eladta a lakását, és a folyamat zűrös időszaka alatt sokféle találkozásról mesélt, ami megesett vele. Arról, hogyan választanak új otthont az emberek, ki a családban a döntéshozó, milyen szempontokat vesznek figyelembe, hogyan alakulnak a családi beszélgetések egy ilyen alkalommal, de leginkább arról, hogy mennyire meghatározó a nő szerepe a családban.

olvass tovább

Ha már nagyon fáj, kiszállsz belőle

Az emberek egy része - jómagam is ebbe a csoportba tartozom - sokszor képes a végtelenségig keseregni. "Nem akarnak a dolgok másképp alakulni, nem lehet ezt a helyzetet tovább bírni, fogalmunk sincs, hogy kellene másképp csinálni, talán nincs is megoldás" – vallják. Pedig mindig van.

olvass tovább