Ami kiveszőben van

A pandémia közepette az ember akarva-akaratlanul is elgondolkodik fontos dolgokon. Sok mindent kell megemésztenünk, szó szerint. Horrorisztikusabbnál horrorisztikusabb események, erőszak, aggodalom, és ami a legszomorúbb, alapvető problémák vesznek körül minket.

olvass tovább

Este, amikor hozzám bújsz

Vannak pillanatok az életben, amelyek a mindennapos, sokszor idegőrlő folyamatok során nem tűnnek fel, csak akkor abban a minutumban ébredünk rá, milyen fontosak ezek az életmorzsák, amikor végre átéljük őket.

olvass tovább

Tavasszal újra mosolyra húzódik a szám

Tavasszal újra mosolyra húzódik a szám. Lágy, meleg fénysugarak simogatják az arcom, éppúgy, ahogy egy anya a gyermekét. A nyíló virágok illata és bíbor színű köntöseik egy darabot tükröznek vissza belőlem. Hiszen én is épp ilyen sokszínű vagyok. Sok álommal, vággyal, de már elért céllal is felruházva.

olvass tovább

Ha kérdéseink maradnak

Lezárult egy korszak. Elengedjük egymás kezét, és ennek valamiért így kellett történnie, ezt mi is tudjuk. Sóhajtunk egyet, de elfogadjuk, hogy az élet már csak ilyen. De mi történik akkor, ha kérdéseink maradnak?

olvass tovább

Valaha voltam cukor keserű feketékben

Finom, adrenalin löketet adó esszencia vagyok, sokak kávéját ízesítettem, és tüntettem el a keserű érzetet. Egy kis darab a mindennapokban, amire mégis szükség van, mert nélküle az a bizonyos kávé csak egy sima kávé. Persze van, akinek a sima kávé a legnagyszerűbb, nemdebár?

olvass tovább

De ilyenkor másképp süt a nap

A mai nap más, mint a többi. Elhúzom a függönyt és érzem, hogy a fény most nem vakító csóvaként áramlik be a szobába. Kinyitom az ablakot, a hideg pedig jégrózsát lehel az arcomra, olyan jól esik, hogy most nem fájdalmasan csípi a bőröm, felfrissíti minden porcikámat.

olvass tovább

„Egy érzés az csak egy érzés – nem a teljes identitásod” - Dr. Edith Eva Eger fontos mondanivalója a saját lelki szabadságunkkal kapcsolatban

Dr. Edith Eva Eger valószínűleg a legtöbbünk számára már nem ismeretlen. A magyar származású hősnőt 1944-ben deportálták Auschwitzba, tizenéves lányként, családjával együtt, akkor még mit sem sejtve arról, hogy túl fogja élni az elképzelhetetlent: a nácik haláltáborát. A Döntés című könyvével nagy port kavart, hiszen a haláltáboron át, önmagához való visszatalálásáig, mindent elmesél benne. A tátongó űrt, melyet szülei és szerelme elvesztése okozott, örök álmát, amit a tánc jelentett, és hitének erejét, ami soha sem hagyta el.

olvass tovább