Egyedül a mai nap számít, semmi más

Mielőtt még valaki megijedne, hogy egy orákulum képében igyekszem klisészerű szónoklatot tartani arról, mennyire fancy és fontos az „itt és most” alapelve, megnyugtatom, hogy nem, nem ez a terv. Vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy nem a jég felszínét szeretném kapargatni. Azzal kapcsolatban sok hamis képet mutató tartalom található.

olvass tovább

Mit érzünk pontosan?

Az utóbbi időben, akárhányszor néztem kicsit is romantikusabb jellegű filmet, az jutott eszembe, hogy kristálytisztán fogalmunk sincs igazából, hogyan is definiálhatnánk bizonyos érzéseket, különösképp a legerősebbet, a legintenzívebbet, amely mindannyiunk fantáziáját izgatja, a szerelemét.

olvass tovább

Az apró örömöket elfelejtjük

Azt hiszem nem maga a képesség veszett ki belőlünk, emberekből, hogy higgyünk és találjuk meg a szépséget a mindennapok során. Elvégre, az ember alapvetően igenis egy emocionális, érzelmi intelligencia szempontjából rendkívül fejlett, társas és társaságot igénylő lény. Mindannyian vágyunk a lelki közelségre és a boldogságra, ez vitathatatlan.

olvass tovább

A kislány, aki egykor voltam

Lehet nem is sejted, de mindig beléd kapaszkodom. Jól emlékszem, milyen sokat ábrándoztál arról, vajon büszke leszek-e majd rád? Én, az idősebb éned, aki már felnőtt. Emlékszem, mennyire féltél attól, hogy visszatekintve a múltra, nem tartanálak értékes, fontos kislánynak. Hát csak tudd: A lehető legbüszkébb vagyok rád. Mindenért.

olvass tovább

Valahogy majd úgyis lesz

Idejét sem tudom már, mikor aludtam egy jót igazán. Arról pedig már mind hallhattunk, hogy, ha van valami, ami rendkívül destruktív módon hathat mind a mentális, mind a testi épségünkre, az bizony az alváshiány.

olvass tovább