Barna Berni

Csak nemrégiben jutottam el oda, hogy le merjem írni magamról azt, hogy: Író. Egy megjelent és egy megjelenésre váró könyvvel és számtalan írással a hátam mögött. Szóval, író vagyok. Írónő aki szenvedélyesen kutatja azt, ami a felszín mögött van és csak ritkán látható. Ehhez be kellett járnom a fél világot és a saját útjaimat is. Azt az utat, ami szerintem az egyetlen út, mi egymáshoz vezethet minket. Az önismeret útját. Erről írok, néha szépen, néha nyersen, de remélem őszintén. Napi Júlia: Ki is valójában Júlia? Júlia minden létező. Istennő, királynő, gyermek, anya, feleség, szerető, szabályos és szabálytalan, elveszett és erős, önálló, tévelygő, céltudatos, forró és hideg. Júlia mi vagyunk, mi, Nők, minden minőségünkben megnyilvánulva. Vannak korlátaink, de ezeket a korlátokat valójában mi hoztuk létre önmagunk számára, mert azt hittük, majd megóv a csalódásoktól. Aztán még is csalódtunk, majd újra és újra felálltunk. Megértettük, hogy valójában Júlia a sérüléseitől lett erős, mert ezeken keresztül felfedezhette azt: Ki is Ő valójában? Júlia én vagyok és te vagy. Ezek a mi történeteink.




Mondd, miért hazudsz?

Az egyszerű dolgok valójában mindig a hazugsággal válnak bonyolulttá. A tiszta energiákra rápakolunk egy jó vastag, koszos réteget és ott elszabadulnak a démonok. Pedig igazából semmi sem bonyolult. A hazugságok teszik bonyolulttá. Ezek azok, amelyek szétcsapják az életünket, annak fontos elemeit. Legyenek azok a kapcsolataink, vagy más életterület.

olvass tovább

Védett gyerekek

Sokan rágódunk ugyanazon. Hogy védhetnénk meg a gyerekeinket? Mitől is? Talán felsorolni sem tudom. Van itt minden már, pia, abnormális és nagyon korai szex, designer drogok garmadája, kiégés a nettől, intimitás nélküli kapcsolatok, mentális betegségek. Nem vagyok egy múltban élő típus, ezért nem jövök azzal, hogy régen jobb volt. Nem volt az, de az is tény, hogy nem volt ilyen gyors és túltolt minden.

olvass tovább

A Fény születése

A Holdat elzavarta. A Napnak ablakot nyitott. Kislány szeméből a rossz álmokat kicsókolta. Az éjszaka rémeit a lepedő réseibe simította. Kávét ivott cukorral. Friss csokoládét tört. Haját megfésülte, arcát megmosta. Ráncokat egyenesített mosollyal. Mosolyt űzött könnyekkel. Híreket olvasott, félt, de maradt.

olvass tovább

Vannak szent napok

Alapvetően azt hiszem, szent mindegyik, még a legrosszabb is. Szent, mert végtelen tanítást hordoz, életről, halálról és rólunk. Ha úgy élsz, hogy mindentől kapsz, megérted ezt a fajta szentséget. A halál szentségét is.

olvass tovább