Egyedül is végig tudod táncolni

Az élet is egy tánc. Tőlünk függ, hogy merre lépünk benne. Minden lépés más irányba visz. Minden lépés, más érzelmeket válthat ki. A választás, a döntés, maga az irány, mindig a mi kezünkben van, és mindig is a mi kezünkben lesz, bármiről is legyen szó. Mert az életünk alakulását, csakis mi magunk irányíthatjuk, senki más.

olvass tovább

Már nem kell viszonoznod a szerelmem

Átsírt éjszakák megszámlálhatatlan sora áll mögöttem. A szemeimben már régen nincsen könny, csak tompán csillognak. Az arcomon a vidámság jó ideje nem rajzolt mosolyt. Annyiszor futottam neki újra és újra. Lélekszakadva próbálkoztam.

olvass tovább

Inkább egy rossz kapcsolatban, mint egyedül?

  • 2018. november 23.

Sosem szabad elfelejtenünk, hogy társas lények vagyunk, és alapvetően szükségünk van a szeretetre és törődésre, sőt időnként egyszerűen csak egy másik emberi lény jelenlétére. Azonban könnyen át lehet esni a ló túloldalára, és akkor is egy kevésbé működő kapcsolatba menekülni, amikor igazából sokkal nagyobb szükség lenne egy kis egyedüllétre. Mégis, ennek már csak a gondolata is nagyon ijesztő tud lenni, így sokan inkább kitartanak egy olyan ember mellet, akire nincsen szükségük, semmint hogy kicsit magukra maradjanak.

olvass tovább

Évek, szerelmek, borospoharak

Életem során találkoztam sok-sok emberrel. Végighallgattam mindenki problémáját, az enyémmel nem foglalkozva. Rájöttem, hogy szeretjük magunkkal elhitetni, hogy rosszabb már nem lehet, ami később bebizonyosodik, hogy nem így van.

olvass tovább

Rosszul választottam

Rosszul választottam. Nehéz ezt kimondani, de mégis igaz. Csak az igazságokkal az a baj, hogy nem szeretjük önmagunknak beismerni. Miért? Mert legtöbbször fáj. Fáj, hogy elszúrtuk.

olvass tovább

Ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer

Összefutottam egy régi ismerősömmel. Úgy tíz évvel is idősebb nálam, még kislány voltam, mikor megismertem. Olyan nagy volt a szememben és mindig céltudatos, okos nő. Tökéletesen mutatott minden nap, művelt volt már akkor is és én felnéztem rá.

olvass tovább

Végső búcsúzás

Ülök a földön, kezemben tartva a fényképedet, a közös fényképeinket, és nem értem magamat. Nézem őket, előjönnek az emlékek, és sír a lelkem. Sír a hiányodtól, sír, hogy miért történt velünk, ami történt, és sír, mert tudja a te szíved már másé.

olvass tovább