Kulcsszó keresés /


Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVII. / Szombat

  • 2012. április 14.

Mindenkinek vannak perverziói. Az enyémek sem különbek másokénál. Az egyik (a nem mindennapi kategóriából), hogy éjjel kettő körül, amikor általában ágyba kerülök, ha épp nem jön álom a szememre, beteszek egy hangos könyvet a cd lejátszóba és nekiállok vasalni. A párom szerint beletelik egy-két évbe, mire normális férfi hozzászokik az eféle női szeszélyekhez, de aztán hétköznapi dologként kezeli, ha hajnal négyig az ingeit simítgatom…

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVII. / Péntek

  • 2012. április 13.

Tudom jól, hogy a félelem csupán az ego játéka, mégis, ha nem vagyok elég tudatos rengeteg mindentől félek, mi több, elképesztő félelemben tudom tartani magam. Aztán vannak vakmerő pillanataim, ilyenkor mindig megteszek valamit, amitől addig féltem. Felemelő érzés, amit minden esetben döbbenet és értetlenség követ. Miért nem teszek meg akár minden nap valamit, amitől félek? Nem történne más, csupán kiderülne, hogy az a félelmem is teljesen alaptalan, mint ahogy tulajdon képpen mindegyik…

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVII. / Csütörtök

  • 2012. április 12.

Honnét lehet felismerni egy 21. századi jógit? Arról, hogy nem akar senkit meggyőzni a maga igazáról – mondta az egyik buddhista tanító. Gyakran eszembe jut ez a két mondat, amikor kéretlen tanácsot akarnak rám erőszakolni vagy amikor én nézek magamra értetlenül, széttárt karokkal, hogy miért nem veszem már észre magam, mit okoskodom? Úgyis mindig mindenki azt csinál, amit akar, azt hiszem az ember által elkövetett leggyakoribb hiba, a mások megváltoztatására vagy meggyőzésére tett erőfeszítései…

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVII. / Szerda

  • 2012. április 11.

Többször azon vettem észre magam, hogy teljesen feleslegesen idegesítem magam olyan dolgokon, amikhez tulajdonképpen nincs is közöm. Idővel rájöttem, hogy csak azok a dolgok bántanak, amiket ok nélkül, feleslegesen veszek magamra. Ha másik szemüvegen keresztül nézem az eseményeket és csupán tényszerűen megállapítom, hogy a másik ember véleményt nyilvánított és nem fűzök hozzá érzelmeket, nem képzelem hozzá, hogy mit gondolhat, esetleg mit vár tőlem, hanem pontot teszek a ténymegállapítás után, nem történik semmi. Az élet megy tovább, mindenki teszi a dolgát, ő is, én is, a világ is.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVII. / Kedd

  • 2012. április 10.

Az igazság az, hogy mindig látom már az első pillanatokban, hogy időszerűen mit kellene tenni az adott célért, aztán gyakorta előfordul, hogy erre-arra hivatkozva halogatok. Mire újra találkozom a szituációval, már komoly feladattá növi ki magát és annyi teendőt hordoz magával, hogy komoly erőfeszítésembe kerül rendbe szedni az ügyet. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne akkor törődni a dolgokkal, amikor még könnyedén megtehetjük és nincs felfordulás körülöttük…

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVII. / Hétfő

  • 2012. április 09.

Olyan jó nőnek lenni! Jól érzem magam a női feladataimmal. Megnyugtató érzés, hogy nem nekem kell “leütni a mamutot”, ezt a feladatot meghagyom a páromnak, küzdjön meg ő világgal és a többi férfival. Nyugodtan sírhatok a romantikus filmeken vagy lehetek Sex és New York fan, az én alapvető feladatom az ünnepi teríték kitalálása, virágcsokor vásárlása a lakásba… Talán ezért is van az, hogy boldog és mindig örömteli vagyok ha dolgozom, még ha általában a hétvégékre és az éjszakákra is jut munka bőven. Felszabadultan teszem, teljes odafigyeléssel, maximális elszántsággal dolgozom, hiszen nem kell “villanykörte becsavaráson” vagy falfúráson aggodalmaskodnom, a férfimunkákat elvégzi a férfi. S ha valahol elakadok a munkával kapcsolatos ügyeim intézésében kapok tőle segítséget, egy kicsit elirányítgat ott, ahol elveszett vagyok. Az én olvasatomban ez jelenti azt, hogy mindenki teszi a dolgát.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVI. / Vasárnap

  • 2012. április 08.

Imádom a tavaszt! Ilyenkor évről évre előveszem a futócipőm és szépen lassan belevágok a szabadtéri futásba. Mivel nem szeretek télen kint futni, a hosszú hónapok alatt egy kicsit elszoknak az izületeim ettől a típusú mozgástól és minden tavasszal szépen fokozatosan újra hozzá kell visszaszoktatnom őket. A saját ritmusomban két-három hét alatt érem el a napi egy órás kellemes futás szintjét. Innét már csak gyorsítok, esetleg ha nagyon elfáradok a napi szellemi munkától növelem az időtartamot, amíg csak bírom. Ajánlom mindenkinek!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVI. / Szombat

  • 2012. április 07.

A hétvége az egyik legalkalmasabb, ha nem a legalkalmasabb időpont meghitt otthoni beszélgetésekre. A hétköznapokban olyan könnyen túllépünk dolgokon, hagyunk nyitva be nem fejezett eszmecseréket, esetleg bocsánatkérés nélkül konfliktusos pillanatokat. Egy szombat délutáni séta vagy ebéd utáni otthoni pihenés kiváló alkalom lehet a hétközben szőnyeg alá söpört problémák megbeszélésére. Jobb ha az ember időről időre előveszi a kínos helyzeteket, mintha csak évekkel később, esetleg váláskor vágják a fejéhez azt, amin most könnyedén változtathat…

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVI. / Péntek

  • 2012. április 06.

Nincs nő ezen a bolygón, aki ne lenne a krémek és kozmetikumok megszállottja. Jómagam sem vagyok kivétel ez alól, de nem viszem túlzásba a dolgot mióta a bőrgyógyászom véleményét kikérdeztem a témáról. Ne adjak ki sok pénzt csodakrémekre - tanácsolta. A szépségipar leginkább álmokat árul varázslatosan szép csomagolásba rejtve. Ha a drága krémekben valóban lennének csodára képes hatóanyagok, gyógyszertárban kellene őket árulni és receptre adni, ahogy azt egyébként a valódi hatóanyagokkal, antibiotikumokkal stb. teszik.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVI. / Csütörtök

  • 2012. április 05.

A mai világ egyik legnagyobb értéke az ötlet! Mindenki valami egészen különleges dolgon töri a fejét, legyen az egy új “facebook” vagy bármi, amitől anyagi, társadalmi elismerést vár. Saját tapasztalatom az, hogy a képzelet, a kreativitás a gyakorlattól nő meg. Az ember minél többet dolgozik, minél több produktumot hoz létre, annál több mindent képes belelátni a dolgokba, tervekbe s előfordul, hogy munka közben egyik ötlet hozza magával a másikat. Elég belegondolnunk abba, hogy gyakran, mire végzünk egy munkával, ha elölről kellene kezdenünk az egészet, az eredeti koncepcióból valami egészen más alkotást hoznánk létre.

olvass tovább