Kulcsszó keresés /


Gondolatok Agatha Seymour-tól - XX. / Péntek

  • 2012. május 04.

Szerintem egyedülállóként is lehet az ember nagyon boldog. Rengeteg féle örömöt és sikert találhatunk az életben, bár nyilvánvalóan társas lények vagyunk és társra vágyunk, bármilyen jól menjenek is dolgaink. Úgy vélem egy jól működő kapcsolat alapja, hogy még szingli korszakunkban megadunk magunknak mindent, amit egy jól működő kapcsolattól és egy másik embertől várunk. Ez a folyamat arra is kiválóan alkalmas, hogy megismerjük önmagunkat, igényeinket és meglássuk azt, hogy mi mit tudunk adni a másiknak.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XX. / Csütörtök

  • 2012. május 03.

Ha van egy kis megtakarításom az utolsó forintig magamba fektetem. Az én olvasatomban a legjobb befektetés önmagam továbbképzése, megismerése, a tudatosságomon való mindennapos aktív munka, az egészségem megóvása és életre szóló élmények megszerzése. Hiszem, hogy mindezek egyfajta fizikai kivetülése az anyagi világban is megnyilvánul egyszer, hiszen csak az a bőség valósulhat meg kint, ami bent már létezik.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XX. / Szerda

  • 2012. május 02.

Soha nem várom el egy férfitől, hogy magától kitalálja, mit szeretnék. Ugyanis a férfiak (hozzánk hasonlóan) nem gondolatolvasók. Azt tapasztaltam, hogy ha nem mondom el egy férfinak, hogy mit szeretnék, szinte egészen biztos, hogy soha az életben nem találja ki. Szerintem a férfiakkal nincs semmi baj, szeretik vagyis szeretnék a nőket, ha azok hagynák és ha elmondanák, hogyan lehet őket boldoggá tenni, persze életszerű kereteknél maradva.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XX. / Kedd

  • 2012. május 01.

Volt, hogy úgy éreztem senki nem figyel rám, már-már láthatatlan vagyok. Sokat szenvedtem ettől az érzéstől, de abban a pillanatban, amikor nem “kifele mutogatással” fordultam az események felé megláttam, hogy nem a világgal van baj. Én nem tudok magamra figyelni, a belső hangomra, a valódi igényeimre és csupán másoktól szeretném erőszakkal elvenni azt, amivel magamnak tartozom. Azóta, ha rám tör a “nem kapok figyelmet” érzés, becsukom a szemem és szeretettel gondolok magamra, odafigyelek az érzéseimre, a gondolataimra, a vágyaimra és kiderül, hogy “csupán” arra volt szükségem, hogy magamnak fontos legyek.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XX. / Hétfő

  • 2012. április 30.

Van, hogy tragédiákra van szükségünk ahhoz, hogy gyengeségeinkkel, félelmeinkkel szembe tudjunk nézni és el tudjuk engedni őket. Ez messze nem azt jelenti, hogy áldozatok vagyunk! Tudatosítani kell magunkban, hogy valamit meg kellett tapasztalnunk és szemlélődve kell tekintenünk az eseményekre. Sokszor “gyerekként” visz minket az élet helyzetekbe és “felnőttként” jövünk ki belőlük. Fontos hogy csak a tanulságot és a szabadságot vigyük tovább ne a fájdalmat és a vesztes szerepét.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XIX. / Vasárnap

  • 2012. április 29.

Bár rajongok kedvenc szakácsnőm Nigella Lawson nem éppen kalória szegény ételeiért, ha “bűnözni” támad kedvem a cukormentes cukrászdákat választom. Van néhány nagyon kellemes, széles kínálattal rendelkező cukrászda a városban, amelyeket előszeretettel látogatok. Szerintem a cukormentes sütemények éppoly finomak, mint a cukorral készültek, csupán egy bajom van velük. Két süti elfogyasztása után is olyan érzésem van, mintha csupán délibábot ettem volna, nem laktam jól, sőt mintha még éhesebbé is váltnék tőlük. Persze ez az apró kellemetlenség nem tart vissza attól, hogy továbbra is az egészséges életmód mellett tegyem le a voksot, vállalkozó kedvűek bátran tegyenek egy próbát!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XIX. / Szombat

  • 2012. április 28.

Nemrég feliratkoztam a “Ma este színház” nevű facebook oldal napi last minute előadás ajánlójára. Fantasztikus ötletnek tartom, hogy minden nap értesítést küldenek a város színházainak el nem adott jegyeiről. Mindig alaposan átböngészem a kínálatot és kedvem, hangulatom szerint döntök arról, hogy az esetleges szabad estémet színházi előadással teszem emlékezetessé vagy sem, ráadásul féláron!

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XIX. / Péntek

  • 2012. április 27.

Az életben kapott legjobb tanács, amit valaha a szépségápolással kapcsolatban kaptam, olyan alapvető dolgokon túl, mint az elegendő alvás, egészséges táplálkozás, sport stb., a fényvédő krém használata. Már nem is emlékszem mikor vettem meg életem első fényvédő krémét, olyan régen volt, de azóta is rendszeresen, télen, nyáron, az év minden egyes napján használom. Meggyőződésem, hogy ez az egyik nagy titka a sokáig üde és friss bőrnek.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XIX. / Csütörtök

  • 2012. április 26.

Van, hogy az embernek kedve támad lefekvés előtt verset olvasni. Én ilyenkor rendszerint előveszem két legféltettebb kötetem és a hangulatomnak megfelelő témában kiválasztok verseket, ismerteket és ismeretleneket egyaránt. Előfordul, hogy csak tíz-húsz percig, de van, hogy órákon át olvasok, gondolkodom, képzelődöm, az pedig egészen biztos, hogy semmi esetre sem csukom le a szemem anélkül, hogy a kedvenc versem el ne olvasnám. Babits Mihálytól az Esti kérdés egy igazán különleges költemény. Filozofikussága, az élet örök körforgásának, az emberi lét értelmének kutatása mindig ezer kérdést vet fel bennem.

olvass tovább

Gondolatok Agatha Seymour-tól - XIX. / Szerda

  • 2012. április 25.

Kerülöm a rosszindulatú, kritizáló embereket. Sokan ezt úgy értékelik, hogy nem akarok szembenézni velük, esetleg menekülök dolgok elől. Nem erről van szó, egyszerűen csak nem akarok energiát fektetni olyasmibe, ami nem visz előre. Jobban kedvelem azokat az embereket, akik tudásuk és képességük legjava szerint teszik a dolgukat, magas rezgésszinen működnek, kreatívak és az idejüket nem arra fordítják, hogy másokat kibeszéljenek, hanem hogy amit csinálnak az a lehető legjobb legyen és hogy boldogok legyenek. Persze lehet erre azt mondani, hogy jót tesz egy-egy kritikai megjegyzés, amiből tanulni lehet. Ez így is van, szerencsére építő jellegű kritikából kapok eleget; hálával, köszönettel fogadom őket, és talán éppen ezért nem aggódom a sors tanításai felől. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy mindig megtalál az élet, akár hányszor egy nagy pofonnal akar a megfelelő útra téríteni.

olvass tovább