Kulcsszó keresés /


Nem kell a gyémánt?

Elfáradt a kapcsolat, szoktuk mondani. Valójában, mi fáradtunk el, akik eddig érzéssel, idővel, energiával töltötték fel. Leülnénk egy kockakőre és mutatnánk, időt kérünk, tagjainkban halálos fáradtság, és gyötrő, betokosodott unalom, már nem viseljük el a másik jelenlétét. Ki eddig a napfényt jelentette, most nyugtalanító, idegesítő módon eltakarja a kilátást, már nem látjuk tőle a szép, közös jövő képkockáit.

olvass tovább

A probléma csak addig létezik, ameddig harcolsz ellene

A probléma meghatározása olyan kérdés vagy helyzet, amelyet nem kívánatosnak vagy ártalmasnak tekintünk, és amelynek kezelését és leküzdését szükségesnek érezzük. Ez a görcsös akarás, jobban mondva ez az ellenállás, a tényleges akadálya minden olyan célnak vagy helyzetnek, amelyet közeli vagy távoli jövőben szeretnénk elérni.

olvass tovább

Túl a nagy hullámokon

A Számkivetett c. filmnek abban a jelenetében, mikor Chuck Noland (Tom Hanks) végül egy rönkökből és ágakból eszkábált tutajon átjut a szinte állandóan hullámzó tenger támasztotta akadályon, felszabadul, kitör belőle az örömteli nevetés. De szinte azonnal szembesülni kényszerül a ténnyel: elhagyott egy biztonságos állapotot a rendkívül bizonytalan szabadság és reményteli jövő kedvéért. Mert abban ott volt a boldogság talányos képzete. A megmenekülésé, a megmentődésé. Talán a lehetősége is. Nem a filmről szeretnék most beszélni, sokkal inkább erről a mezsgyéről, a biztonság, a képzelt, a vágyott, az elérhető és az elengedett biztonság kereszteződéseiről.

olvass tovább

Csak élj a jelenben és élvezd

Nem lenne nehéz átélned a pillanatokat, amelyben élsz, csak meg kell tanulnod, hogyan tudsz egyszerű lépésekkel segíteni saját magadnak. Ugyanis, ha nehezen élvezed az életedet annak egyik oka az, hogy nem a jelenben élsz. A múlton való kesergés, és a jövődön való előregondolás elveszi tőled az igazi életet, ami itt és most van.

olvass tovább

Mostanában veled rajzolok jövőt

Kedves Férfi, mostanában veled rajzolok jövőt. Te kezdted el saját életed óriásvásznán, volt, hogy megakadt a kezed, nem tudtad, hogyan haladj tovább, olyankor hátradőltél és évekig üresen hagytad a vásznat, vagy az időt húztad, és suta, bátortalan, felismerhetetlenül kaotikus vonalakkal rajzoltad tele. Annyira sokáig hagytad életed vásznát üresen, pedig rajzolnod kellett volna és tervezned, szépséges álmokat álmodnod, akkor is amikor egyedül voltál, amikor nagyon elfáradtál, amikor senki nem hitt neked, amikor mindenki legyintett rád.

olvass tovább