Amíg nem hiszed el
Amíg nem hiszed el, hogy szerethetnek, addig szerethet Téged bárki jól vagy rosszul, sosem lesz egyik sem a valódi igazság, csak egy torz tükre elméd börtönének.
olvass továbbAmíg nem hiszed el, hogy szerethetnek, addig szerethet Téged bárki jól vagy rosszul, sosem lesz egyik sem a valódi igazság, csak egy torz tükre elméd börtönének.
olvass továbbA tegnap az tegnap volt. Elmúlt. Kész. Vége. Ma egy új napra ébredtél, tele csodálatosabbnál csodálatosabb lehetőségekkel. Hiszen minden reggel, egy kezdet valami új felé. Az csak rajtad áll, hogy mennyi energiát fektetsz bele, hogy a végén meg is valósuljon.
olvass továbbAz élet kihívásai során a saját stabilitásunk, hitünk megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy előre tudjunk haladni és észrevegyük újra és újra az élet napos odalát. Azt mondják, hogy senki sem kap többet, mint amennyit ne tudna elbírni és ha képes vagy hinni magadban és a képességeidben, akkor az életed legnagyobb próbatételein is sikeres vizsgát fogsz tenni. Amikor elkezdesz hinni magadban, akkor ez az öt csodálatos dolog meg fog történni az életedben.
olvass továbbHa megtalálod az erődet, az életedet teljesen más szemszögből nézed. Már nem félsz attól, hogy mit tartogat a holnap, mert él benned egy harcos, akit nem ijeszt meg egy kis átmeneti vihar. Másként látod a világot, és tudod, hogy különleges oka van annak, hogy ennek te is a része vagy.
olvass továbbSokszor csak elég egy kis megerősítés, vagy egy kedves gondolat valakitől, ami segít, hogy tovább haladjunk vagy elgondolkozzunk eddigi hozzáállásunkon az élethez. Az ilyen tágító gondolatokat meglovagolva nagyot fordíthatunk a személyiségünkön és az életünkön. Az apró, jelentéktelennek tűnő mondatok, felismerések, olykor váratlanul találnak meg minket, talán nem véletlenül.
olvass továbbMa reggel még a reggelim is a földön landolt, a vizes pohárral egyetemben és ezt követően hosszú percekig csak álltam. Az a bizonyos „miért pont én” érzés előszeretettel integet felém és nem habozik maradni sem.
olvass tovább2024. február 22-től válik elérhetővé a mozikban Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A hivatalos premier a Művész Art Moziban jön létre, ahol a vetítés után Nyáry Luca és Turai Barna fog beszélgetni mindarról, amit láttak vagy épp gondolnak a téma kapcsán. Biztosan szóba jön majd a zsidó önazonosság, vagy épp a nagynevű főszereplők mint Bezerédi Zoltán és Szabó Kimmel Tamás. Mi inkább arról beszélgettünk a rendezővel, hogy milyen hatásai vannak a kubai tanulmányainak, hogy kiváltott-e belőle nagyfokú bizonyítási vágyat az, hogy nem nyert felvételt a budapesti Színművészeti Főiskolára, vagy éppenséggel miért is fontosak a szeretetnyelvek az emberek között.
olvass továbbÉletem jelentős részében kerestem, pontosan sosem tudtam, hogy igazán mit, csak azt, hogy mennem kell, valami hajtott belül. Úgy éreztem meg kell értenem a miérteket, a hogyanokat, az életem szereplőit, és az okokat, amiért ők részesei lettek a történetemnek és megértenem a saját szerepemet ebben a nagy egészben. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy ezek a kérdések bennem sosem érnek el nyugvópontra, sosincs elég belőlük, hogy azt a lelki békét, amit annyira kutattam, nem hiszem, hogy valaha is fellelem és én végül megérkezek oda, ahová annyira szerettem volna önmagamban eljutni.
olvass továbbHa az álmod, egy látomásban megjelenne előtted a hegy tetején, akkor elköteleznéd magad az ismeretlennek? Átkelnél érte minden akadályon, távolságon? Mennyire vagy kitartó, ha az álmodról van szó?
olvass továbbTalálok valaha valakit, aki az egyetlen lesz számomra? Megtalálom valaha a lelki társam? Létezik egyáltalán még olyan, hogy lelki társ? A megfelelő ember? Ezek azok a kérdések, amelyek állandó jelleggel ott motoszkálnak a fejedben, akárhányszor nem vagy párkapcsolatban. Ne kínozd magad ilyen kérdésekkel. Mivel ezekre a kérdésekre a válasz: igen. Lehet, idő kell majd hozzá, de igen, idővel megfogod találni a neked megfelelő személyt, aki boldoggá fog tenni.
olvass tovább„Ha megadod magad annak, ami van, és így teljes mértékben jelen leszel, a múltnak megszűnik hatalma feletted. A jelenlét a kulcs." – Eckhart Tolle szavai bőven jól leírják a megengedés hatalmát. Persze nem mindig ilyen könnyű ez.
olvass továbbLépésről-lépésre kezdem megismerni újra önmagam. Azután, hogy a padlóra csattanunk, jön valamiféle elsöprő belső változás. Persze hazudik, aki azt mondja, elsőre ez tetszik neki. Nem. Rohadtul nem, de amikor szembenézel saját magaddal, ott állsz egyedül, és senki nem rágat ki a szarból, akkor megérted, hogy fel kell állnod. Kerüljön bármibe is.
olvass továbbHajlamosak vagyunk arra, hogy különböző ideákban éljünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy mindent magunkra vonatkoztassunk. Minden történést, ami bár nem velünk történik azonosítunk önmagunkkal, valamilyen mértékben. Ezt az ítéleteink és az elképzeléseink szerint tesszük. Felépítünk bizonyos várakat a hiteinkből, amelyekről azt hisszük, hogy örökre védelmet jelent.
olvass továbbNehéz dolog a 21. században az önelfogadás és az önszeretet. Folyamatosan megpróbálunk másoknak megfelelni, ahelyett, hogy békében lennénk önmagunkkal. Néhány bölcs gondolatot gyűjtöttünk össze, melyek mind rávilágítanak arra, hogy az önelfogadás a kulcs a belső békéhez.
olvass továbbA legfontosabb dolog lenne minden ember életében, hogy legyen elég önbizalma, szeresse önmagát, és ne érdekelje mások véleménye. Sajnos a mai világban ez nem így van.
olvass továbbCsak egy út van. Nem létezik, nem is lehet más út, mint a szíved útja. Minden látszólagos késleltetés, akadály, reménytelenné vált helyzet, egy azon út részei, a te utadé, de ezek sokszor csak hátra nézve nyernek értelmet.
olvass továbbAddig, amíg a sötét mélység húz magába és nem enged, addig minduntalan úgy fogod érezni, hogy nincs esélyed kivánszorogni belőle. Acélkeménységű szemellenzőt erőltet rád, mégis azt kérdezem: Gondoltál arra valaha is, hogy igazából csak a gondolataid tapasztották oda olyan erősen?
olvass továbbNéha úgy érzékelem a világomat, mintha egy kis üvegkockába lennék zárva. Körülöttem zajlik az élet, pörögnek az események, én pedig vergődöm ide-oda köztük. Olyan, mintha nagyon nehezen tudnám elkapni a biztosító köteleket, azt is csak pár pillanatra.
olvass továbbFeltettem a kérdésem, és meg is kaptam rá a választ. Mindig így van ez, nincs kivétel. Csak a figyelmed lankad, a türelmed fogy el. Pedig ha tudnád, hány jelet kaptál, hányszor sugallta az összes napsugár, hogy merre van a helyes irány, hát, lehidalnál.
olvass továbbNincs baj azzal, ha most csak fekszel némán az ágyadon. Üres tekintettel bámulod a plafont, és sírni kezdesz. Tudom milyen érzés. Tudom milyen az, amikor végtelenül egyedül érzed magad, elveszve, magányosan. Tudom milyen az, amikor minden próbálkozásodkor hinni kezdesz és aztán arccal esel neki a padlónak. Mert valami mindig van. Valami, ami megpörget és visszacsap.
olvass tovább