Jelen sorok írója, illetve a riporter egész érdekesen kötődik a zenekarhoz. Édesapám ugyanis az első dobfelszerelését éppen a Wastaps együttestől vette, és ez igencsak a huszadik század második felének első részében történt. Tehát létezik olyan zenekar, amelyik évtizedek óta hozza a nagyon laza muzsikát, természetesen a megszokott magas színvonalon. Keres Tiborral, a Wastaps motorjával beszélgettünk közelgő, a Magyar Dal Napján tartandó koncertjük apropóján.
|
Jelen sorok írója, illetve a riporter egész érdekesen kötődik a zenekarhoz. Édesapám ugyanis az első dobfelszerelését éppen a Wastaps együttestől vette, és ez igencsak a huszadik század második felének első részében történt. Tehát létezik olyan zenekar, amelyik évtizedek óta hozza a nagyon laza muzsikát, természetesen a megszokott magas színvonalon. Keres Tiborral, a Wastaps motorjával beszélgettünk közelgő, a Magyar Dal Napján tartandó koncertjük apropóján. Mit jelent a dal, ha magyar? Általában a magyar dalon a magyar szöveggel íródott dalokat értjük, és ez persze kézenfekvőnek is tűnik. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább szöveg centrikusak lettek a hazai zenekarok nótái, de én úgy veszem észre, hogy a zene is többnyire felvett egy magyar, vagy kelet-európai attitűdöt és itt elsősorban a különböző alternatív bandákra és a világzene köpenyéből kibújt balkáni beütésű folk-rock-alter zenékre gondolok. Valahogy ez divattá vált, és szinte már nincs olyan új banda, ahol valamilyen magyar, vagy balkáni népi hangszer ne szólalna meg. Úgy néz ki, a közönség vevő erre, tehát ez így rendben is volna. Vagyis lehet így is értelmezni a magyar dalt. A másik megközelítés – és azt hiszem a Wastaps zenéjére ez érvényes – hogy a zene elsősorban angolszász és amerikai, azon belül is inkább a fekete forrásokból táplálkozik, de magyarul énekelünk, hogy a közönség értse a szöveget és persze azért, mert ez az anyanyelvünk. Sokan azt mondják, hogy a prozódia miatt nehéz magyarul énekelni, amivel nem teljesen értek egyet. Ha jó a szöveg, annyira összenő a zenével, hogy bármilyen jó is a dal, egy utólag írt angol szöveggel, idegenül, rosszabbul hangzik. Fontos-e minden stílusban, hogy megszólaljunk az anyanyelvünkön? Elvileg persze igen, de azért attól is függ, mennyire a zenén, és mennyire a szövegen van a hangsúly. Hogy szélsőséges példát mondjak, az egy szál gitárral előadott dal esetében inkább a szövegen van a hangsúly, mint mondjuk egy jazz kompozícióban. Azon gondolkozom, hogy hallottam-e igazán jó magyar szövegű jazz nótákat. Nem nagyon emlékszem. Valahogy ez műfaj nem ihleti meg annyira a szövegírókat. Biztos arra gondolnak, hogy a zene, és az előadó személyisége úgyis „elviszi” a nótát… Vagyis a kérdésre az a válasz, hogy igen, csak nem minden műfaj „vonzza” egyformán a magyar szöveget. 
A mondanivaló, vagy az előadó személyisége a fontosabb? Nem biztos, hogy minden dalszövegnek egzakt mondanivalójának kell lennie. A szöveg – jó esetben – elválaszthatatlan a zenétől és így együtt inkább érzéseket, érzelmeket, hangulatokat közvetítenek. Természetesen a műfaj mennél inkább közelít a klasszikus dalhoz, annál inkább elvárható, hogy ne csak az érzelmekre hasson, hanem „mondanivalója” is legyen. Ilyenek például Bródy János dalai. |
Hogy a kérdésre is próbáljak válaszolni, szerintem az a fontos, hogy a zene közvetíteni akarjon valamit. Ez bármi lehet, hangulat, érzelem, gondolat, csak ne önmagáért szóljon a dal. Az előadó személyisége nagyon fontos, de talán még fontosabb, hogy azonosuljon a zenével, a szöveggel, teljesen magáénak érezze, mert ha nem így van, a közönség nagyon hamar észreveszi. Mi csak olyan dalokat játszunk – akár saját kompozíció, akár feldolgozás – amiben mindannyian jól érezzük magunkat, és elsősorban a frontemberünk – Szép Károly – teljesen azonosulni tud vele. Volt már rá példa, hogy valamit azért tettünk félre, mert bár jól szólt, jó volt, de mégsem mi voltunk… Gondolkodtatni, vagy szórakoztatni? Ez az örök kérdés, amit a kultúrára, ezen belül a médiára nézve alapkérdésnek gondolok. A zenével, a mi zenénkkel, szerencsére egyszerűbb a helyzet. Mi úgy érezzük, hogy valamit át kell adni, valamit közvetíteni kell. Ha azt mondanám, hogy a zenénkkel elsősorban gondolkodtatni akarunk, az nem lenne teljesen igaz. Szeretnénk, ha a közönség kapna valamit a zenénk által, és ez a műfaj sajátosságaiból eredően inkább, öröm, érzelem, hangulat. Természetesen a szövegek nem arról szólnak, hogy „szeretlek baby”, vagy „jaj de jó/rossz napom van” hanem próbálnak a zenével összhangban átadni valamit, amitől a hallgatóban így, vagy úgy, de megmozdul valami. Igyekszünk zenében és szövegben is úgy visszaadni a világot, amilyen az valójában, hol vidám, hol szomorú, hol fehér, hol fekete, és valljuk be, kissé bolond. Talán ezért is lett a visszatérő albumunk címe Bolond világ, és a májusban megjelent EP címe sem véletlenül Körforgás. Hol játszotok a közeljövőben? Szeptember 7-én este az Érdi Kulturális Fesztivál keretében lesz koncertünk Érd Főterén, majd másnap, 8-án vasárnap este a Múzeumkertben játszunk a Magyar Dal Napján, zeneszöveg.hu színpadán. Utána 15-én a Városligeti Sörsátorban, ahol gyakran lépünk fel, majd jönnek a klubkoncertek, Old Man’s Pub, Backstage Pub, stb. de ezekről és a későbbiekről a weboldalunkon – www.wastaps.hu – és Facebook oldalunkon az érdeklődő minden információt megtalál. Tervezünk egy nagyobb szabású koncertet is, ahol további fúvósokkal, ütősökkel, és más vendégzenészekkel kiegészülve szeretnénk megmutatni, hogyan szól „nagy zenekarral” a funky és a soul és a Wastaps zenéje, de ennek a helyszíne és időpontja még szervezés alatt van. www.wastaps.hu Bokros László |
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez