Valahogyan kicsit újra kell tanulni mindent, ahogyan a régi, mozdíthatatlannak tűnő falak kezdenek leomlani. Ami pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, mára már könnyedén lehet valóság. Az egyik ilyen változás, hogy a kínai autókkal kapcsolatos sztereotípiákat szépen lassan, de teljesen levetkőzzük. Az Omoda 5 SHS-H, azaz Super Hybrid System – hibrid változata járt nálunk, a legnagyobb őszinte örömünkre.
Még 4 év sem telt el azóta, hogy elsőként írtam az egyik első Magyarországra érkező kínai márkáról, amely úttörőként érkezett meg. Az azóta eltelt időszak rengeteg változást hozott, és nem csak a kínai márkák nőttek fel az európai piac elvárásaihoz, hanem a magyar fogyasztó is megérett arra, hogy ne tisztán előítélet alapján válasszon. Hasonló változás a piacon, hogy maga a 4 év – amely korábban az autóiparban épp egy modellfrissítési ciklus volt – ma már olyan hosszú időtáv, hogy szinte el is felejtjük, mennyi minden történt: hány új típus, kivitel, márka érkezett hozzánk. Még autóval foglalkozó „szakemberként” is forgatom a fejem, hogy mi is történik itt egyáltalán, mert konkrétan nem lehet már fejben tartani, ki kicsoda. Ne feledjük, Kínában több mint 100 márka van, és ha ezeknek csak a fele bejön az európai piacra, akkor is bőven duplázódik a márkaszám. Melyik márkának van ezek közül igazán múltja? Nagyon kevésnek. A Chery, amely az Omoda márkát tulajdonolja, a régebbiek közül való, lassan 30 éves múltra tekint vissza. Ez fontos és jó jel, mert a márkacsatában, amely Kínában zajlik, előbb-utóbb lesznek áldozatok. Egy stabil, nagyobb tradícióval rendelkező autógyárnál ennek jóval kisebb az esélye.
A kínai márkák szinte a fast fashion termékek tempójában sorakoznak egymás után, és nemcsak a neveket kell megtanulni, hanem fejben el kell kezdeni pozicionálni is őket. Ahogyan a VW-csoportnak is rengeteg márkája van, úgy a legnagyobb kínai autógyártóknak is.
És akkor el is érkezünk 2026-ba, és szembe találjuk magunkat az egyik – számomra – legizgalmasabb márkával, az Omodával. Mit is kell tudni róla?
Az Omoda egy viszonylag friss (2022-es) márka, amit a kínai Chery hozott létre kifejezetten exportpiacokra. A cél nem az volt, hogy még egy „olcsó kínai autót” áruljanak, hanem hogy egy fiatalosabb, dizájn- és tech-orientált brandet építsenek, amely egy kicsit már prémiumabb érzetet ad. Az Omoda gyakorlatilag a Chery „nyugati arcának” egyik fele, a másik pedig a Jaecoo. Amíg az Omoda a városi, trendi crossover vonalat képviseli, addig a Jaecoo a SUV-osabb, „prémium outdoor” irányt. Mindezeken belül a most nálunk járt Omoda 5 a márka alappillére. Érdekes csavar ebben a történetben, hogy az Omoda úgy kínai, hogy közben nem is igazán annak érződik – hiszen eleve arra született, hogy meghódítsa Európát.
Ügyesen és jól teszi mindezt, és megmondom őszintén, nagyon régóta terveztem, hogy alaposan górcső alá veszem. A formai megjelenés és a méretei mind arra predesztinálják, hogy remek alternatívája legyen a hazai autóvásárlóknak. Méretei alapján inkább B-szegmens (Vitara, Hyundai Kona méretű), de összbenyomás alapján a C-szegmenshez közelebb álló (Nissan Qashqai, Toyota RAV4) városi crossover, kiváló pozicionálással. Éppen ezért, amikor az árazását elemezzük – ami az egyik legkritikusabb része a tesztnek –, akkor ezt az ár/érték arányt nagyon alaposan kell szemügyre venni. A kínai autók, és ebben nem kivétel az Omoda 5 – sőt, ebben kifejezetten erős –, gyakorlatilag mindent adnak, amit csak el tudunk képzelni. Sőt, talán még annál is többet. Az alapáron kínált extrák listája annyira hosszú, hogy felsorolni is nehéz. Néhány elem gyakran csak magasabb kategóriában érhető el, például a szellőztetett ülés, amely a tesztelt – egyébként csak Premium felszereltséggel elérhető – Omoda 5-ben is benne van. Egy szó mint száz: az Omoda 5 már a megjelenésekor is izgalmas ajánlat volt. 10 millió forint alatti induló árával és elképesztő felszereltségével ár/érték arányban komoly versenyelőnyt szerzett. Nem beszélve a 7 év / 150 ezer kilométer garanciáról, amely a kétkedők számára is egyértelmű üzenet: ez már nem a régi „kínai” minőség, amitől 10 éve még reflexből kettőt hátrébb lépünk a szalonban.
A sima benzines változat esetében az egyetlen igazán kritizálható pont a jól ismert 1,6-os turbómotor. Teljesítményben és dinamikában rendben van, de a fogyasztása már kevésbé: 10 liter alá nehéz vele menni, maximum lejtőn, hátszéllel, száraz úton. Gondolom a WLTP is így jött ki.
Többek között ezért is különösen izgalmas a most tesztelt SHS-H változat, amelyet az Omoda „szuper hibridnek” nevez, de valójában egy full hibrid, azaz öntöltő rendszer. A benzinmotorhoz egy – jelen esetben kettő – villanymotor kapcsolódik, valamint egy 1,83 kWh-s akkumulátor, amely lehetővé teszi, hogy alacsony, 20 km/h alatti tempónál rövid távon akár tisztán elektromosan közlekedjünk. A második villanymotor a benzinmotor újraindításáért felel és generátorként is működik, míg a fő villanymotor 204 lóerővel segíti a hajtást. A rendszer összteljesítménye 224 lóerő, 295 Nm nyomatékkal és 7,9 másodperces gyorsulással. Tapasztalatom szerint ez bőven elegendő. Kényelmesen és magabiztosan autózható ezzel a teljesítménnyel az Omoda 5. Ami pedig legalább ennyire fontos: a fogyasztása is meglepően jó. A körülményektől függően 4,6 és 5,6 liter között alakult, a vegyes átlag 5,1 liter volt az egyhetes teszt során. A hajtás finoman vált a villany és a benzin között, erősebb gyorsításnál sem zavaró a motorhang. Összességében kifejezetten pozitív tapasztalataim voltak a hajtáslánccal kapcsolatban.
A tesztelt Omoda 5 SHS-H egy enyhén frissített változat. A frontrész felső részét átrajzolták, amitől karakteresebb lett, és talán kevésbé hasonlít más márkákra. Szerintem így már egyértelműen felismerhető a formavilága. Bár őszintén szólva a hátsó lámpa számomra kísértetiesen emlékeztet a Lexuséra – mintha az alapot jelentő Pinterest kép, kicsit tovább lett volna a tervezőnél nyitva a szükségesnél.
A belső hangulatot alapvetően a jó anyaghasználat határozza meg. A műszerfal és a vezető előtti tér fő eleme a két, egymás mellé helyezett 12,3 colos kijelző. A telefontükrözés természetesen vezeték nélkül működik, és a középkonzolon indukciós töltőfelületet is találunk. Az ülések kényelmesek, a kilátás jó, az infotainment rendszer gyorsan átlátható. Ami viszont zavaró volt számomra, az a fizikai gombok szinte teljes hiánya. Ha már újrarajzolták az autót, talán elhihették volna a gyártónak sok ezer vásárló visszajelzését: bizonyos funkciók – például a hangerő szabályozása – egyszerűen kényelmesebben kezelhetők hagyományos módon. Ez a fajta minimalizmus számomra nem előny.
Ettől függetlenül egy jól használható, kifejezetten jó autót kapunk, amely 11,9 millió forintos árával olyan felszereltséget kínál, amelynek a közelében sem nagyon találunk alternatívát. A hibrid rendszerrel a fogyasztási probléma is megoldódott, így az Omoda 5 szinte kompromisszummentes ajánlat. Jól pakolható, kényelmes, komfortos családi autó, amely közel tökéletes minden nézőpontból.
Amit én változtatnék rajta: legyen külön kezelhető rádió- és klímaszabályzás, ne menüből. Illetve egy finomabban működő váltókar sem ártana. Ez utóbbi számomra kissé darabos volt, határozott mozdulatokat igényelt. Persze lehet, hogy csak szokni kell – erre nem volt elég időm, pedig szívesen megszoktam volna, mert összességében kifejezetten élveztem a használatát.
Számomra meggyőző volt az Omoda 5. A hazai tradicionális márkák komoly kihívóra kaptak személyében, ami nekünk, vásárlóknak csak jó hír lehet - a többieknek meg egy elég kellemetlen ébresztő…
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez