A búvárkodás nem a 20. század szüleménye, hiszen már Leonardo da Vinci is azon törte a fejét, hogy hogyan lehetne minél több időt a víz alatt tölteni.

Ő még úgy gondolkodott, hogy valakinek kintről kell pumpálnia a levegőt a búvárnak. Aztán a palack mindent megváltoztatott és napjainkban már az újralégző készülékeket fejlesztgetik.

Mint minden vízi sportnak, ennek is alapfeltétele, hogy biztosan tudjunk úszni. Ha már jól úszunk és szeretnénk búvárkodni, akkor bizony el kell végezni egy búvártanfolyamot, amit csak 14 éves kor után kezdhetünk el. A víz alatti világ sok szép látnivalót kínál, gazdag növény és élővilággal rendelkezik, valamint elsüllyedt hajóroncsok, repülők várják a felfedezőket. Csudaszép színes világ a vízi, megéri lemerülni.

De nézzük miből is áll a búvárkodás.

A búvárkodás nem veszélytelen, ezért minden víz alatti tevékenységet speciális vizsgákhoz vagy szintek eléréséhez kötik. Egyes helyeken és rendszerekben pl. a „kezdő” nyílt vízi búvár kártyával 18 m mélység alá nem engednek merülni, az ennél mélyebb helyekre csak „haladó” vagyis AOW (Advanced Open Water) búvárt engednek. 40 m alá sűrített levegővel csak speciális tanfolyamok elvégzése után lehet menni, 50-55 méteralá pedig egyáltalán nem. Az ez alatti területek már erősen a technikai sport kategóriába tartoznak, ahol speciális gázkeveréket és nem sima sűrített levegőt használnak a merüléshez, és a merülés is szigorúan, percre előre meg van tervezve. Léteznek még ún. kiegészítő képesítések /tanfolyamok, mint a mentőbúvár, búvárfotós, roncsmerülő, nitrox, barlangi búvár, stb.  Átlagos nyaralós hobbi búvár számára egy haladó (Advanced Open Water) minősítés elegendő.

Természetesen nem árt, ha továbbfejlesztjük tudásunkat legalább mentőbúvári szintig, ami magunk és környezetünk számára is biztonságot nyújt.

A tanfolyam elméleti és gyakorlati órákból áll. Az elméleten a búvárkodás alapjairól, a felszerelés használatáról, a merülés élettani
hatásairól, merüléstervezésről és még sok érdekességről lehet tudást szerezni. Az oktatás elméleti része tesztírással zárul, majd ezt követi a gyakorlati foglalkozás. Ennek keretében medencében majd valamilyen nyílt vízben (pl. bányató vagy jobb esetben valamely közeli tenger) elsajátíthatjuk a felszerelés használatát, és némi vízbiztonságra is szert tehetünk. A gyakorlati vizsga után minősített búvárok lehetünk.

A hobbi búvárkodáshoz sűrített levegőt (és nem oxigént, mint ahogy azt sokan tévesen hiszik) használnak. Egy merülés általában 35-45 percig
tart. A maximálisan megengedett mélység sűrített levegővel 40 méter, speciális vizsgával 50-55 m, de a merülések többnyire 15-30 m között történnek. A határok miértjéről a tanfolyamon többet tanulhatunk, legyen elég annyi, hogy az ún. mélységi mámor már 30 m körül elkezdődhet, és 70 méter környékén már szinte biztos a halál a sűrített levegős búvárnak. A búvárkodás nem nehéz sport, nem igényel különleges fizikumot, bár egy komplett felszerelés bizony 30-35 kg, de vigasztaljon, hogy mindez a víz alatt súlytalan.

Az alapvető felszerelés részei a maszk, a légzőcső, valamint az uszony. Ezt hívják ABC felszerelésnek. Ezzel remekül lehet szabadtüdős merüléseket véghez vinni, valamint alkalmas a palackos merülésre is. Hasznos felszerelés lehet a búvárkés; ha beakadunk egy horgász zsinórba vagy hálóba, ki tudjuk magunkat szabadítani. Szabadtüdőnél ez igen nagy problémát jelenthet. A mellény (jacket) két célt szolgál. Először is erre rögzítjük a palackot, másodszor a mellénybe juttatott levegővel szabályozhatjuk víz alatt a lebegő képességünket. Szükség van természetesen egy palackra a levegőnk számára, és egy nyomáscsökkentőre (reduktor), amely az irtózatos 200-300 bar-os nyomást lecsökkenti, valamint a légzőautomatára, amin keresztül a levegőt vesszük. A reduktort és a légzőautomatát egyben értékesítik.
Továbbá nem árt egy búvárruha, csuklya, kesztyű illetve csizma sem, hogy ne fázzunk a víz alatt. Kellenek ólom súlyok, a derekunkon egy övön elhelyezve, hogy a ránk aggatott cuccok és a saját felhajtó erőnket legyőzze, és el tudjunk merülni, ugyanis főleg a ruhának köszönhetően enélkül lebegnénk a víz tetején. Kell még némi műszer is, hogy tudjuk mennyi levegő van a palackban, milyen mélyen vagyunk, és mióta vagyunk lent. Továbbá egy tájoló, hogy tudjuk merről
jöttünk és merre megyünk. Manapság már elhagyhatatlan felszerelés a búvárkomputer is. Hasznos dolog, ha van lámpánk, esetleg fényképezőgépünk, hogy jobban lássuk a víz alatti világot és meg is tudjuk örökíteni.
A K2 Seastar búvárklubban lehetőség van a tanfolyam elvégzésére. Honlapjukon a www.skiing.hu-n a legapróbb felszereléstől a tanfolyamon át a szervízig minden megtalálható. A webet nézve azonban nem kell megijedni, ugyanis télen itt sível és snowboarddal foglalkoznak.

Kapcsolódó link: Búvárkodás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!