Vagyok és leszek Neked! -Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán legendás szerelme
Sokak szerint Latinovits Zoltánnal a síron túl is szerették egymást. Ruttkai Éva lakásában az óra örökre megállt, fél hetet mutatott, így őrizte megismerkedésük pillanatát. A legendás színésznő ma lenne 92 éves.
„Téptük egymást, de mi értettük egymást a legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő”
Így jellemezte Ruttkai kettejük nem mindennapi szerelmét. Pedig férjes asszony volt, amikor először találkoztak, Gábor Miklós felesége volt, aki a kor ünnepelt színészének számított. Sokan tekintettek rájuk álompárként, és 1953-ban lányuk is született, a végzetet azonban lehetetlen kicselezni. 1960-ban, Pavel Kohut: Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci bemutatóján Ruttkai és Latinovits egymásra talált. Az esti fél hetes próbán egymásba kapcsolódott a tekintetük, többé el sem akarták engedni egymást.
Mintha tükörbe nézett volna, így vall Ruttkai a felismerésről, amikor világossá vált számára, hogy ők végérvényesen egymáséi. A következő 16 évben minden premierje napján fél hétkor virágcsokrot kapott Latinovitstól. A kísérő kártyák sarkáról pedig sosem hiányzott a megismerkedésük emlékezetes időpontja: „18.30.” Ruttkai végül bejelentette férjének, hogy szerelmes, és elvált Gábor Miklóstól. 16 évig voltak társak az életben, és játszótársak a színpadon. Ez alatt az idő alatt Latinovits számos szerelemtől fűtött levelet küldött kedvesének, melyekből kiolvasható e két különleges ember szerelmes, vad testiségben is kiteljesedett szenvedélye. Latinovits örökké gyötrő önbizalomhiánytól, és féltékenységtől szenvedett, mindig attól félt, hogy Ruttkai visszamegy volt férjéhez.
1966-ban ezt írta Latinovits Ruttkainak, aki Szegeden próbálta Az ember tragédiáját.
„Az élet szép, Neked hiába magyarázom, Tőled tudom. Strandon ülök egy elhagyott asztalnál, ugyanaz a nap süt rám, mint rád Szegeden és az égető csókú és tűzforró szerelmű tűhegyes napsugarakban én ölellek, én csókollak, én akarlak égetni. A nappal üzeni a föld, hogy kívánja ráborulj. Rámborítsd lányos lágyságod és férfiszenvedélyed.
Szeretlek jobban, mint az első perc csodálatában, 6 éve Miskolcon. Jobban csodálkozom, magadon-magamon, életünkön és a szép boldogságon, mint szerelmünk harmadik percében a vonaton. Szerelmem erősebb, mint az elmúlt hat év nyoma, terhe – és ha rádfekszem könnyebb a világ a sugárzó égnél, mikor felhőivel és kékségével ránktelepszik. Szerelmünk a világ. És én úgy látom a világot, amilyen a szerelmünk. Emlékezzél! És átlátod, én átölellek, és most én is megbocsátok Neked mindent, mint ahogy Isten nekem is megbocsátja, ha bántlak.”
Az elkövetkezendő tíz évben szerelmük ugyanolyan lánggal égett. Latinovits sokat betegeskedett, rengeteget dohányzott, és egyre rosszabb lett érszűkülettől sajgó lába. Depresszió gyötörte, amit a Völgy utcai kórházban kezeltetett, eredménytelenül. Ruttkai karrierje szárnyalt, ő pedig a Bagó nevű pulival töltötte a hétköznapokat Éva nélkül. A kutya pótolta a soha meg nem született, közös gyerekük hiányát, és a séták kedvéért a színész még fájós lábáról is elfelejtkezett.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez