Tű és glamour

''Most tényleg sajnálnom kellene? Téged, aki percenként tízezer dollárt keresett a nagy büdös semmiért? Hatalmas lehetőség volt a kezedben, de te elszúrtad. Én csak egy vidéki fruska voltam, aki azokat a divatlapokat vette, amelyekről te mosolyogtál, és közben arról ábrándoztam, hogy bárcsak olyan lennék én is, mint amilyen te vagy.''

Szomorú gyerekkor, szívtelen anyuka, szülők válása, aztán gyors siker, pazar hírnév, divat, bulik, temérdek meló és a totális boldogtalanság. Nincs szilárd bázis, kínzó a szeretetéhség és néhány röpke pillanat alatt ott találod magad a narkó rabságában. Gyenge jellem, vagy végzetes hiba? Vagy a végzet maga. Az egész rövidebb volt, mint az első némafilmek. Felkapnak, kivágják belőled a legjobb részeket, aztán lecsupaszítva kiköpnek, A szép aranyhajad, a gyönyörű bőröd nélkül, a minden nélkül, amik általánosságban értékelhetőek egy manökenen. Senki sem nyújt segítőkezet a szépség vágóhídján, ahová anyák küldik lányaikat. Akkoriban legalábbis így volt.

Tegnap még egy nevenincs bakfis voltál, ma pedig ott mosolyogsz a világ vezető divatlapjainak a címoldalán, és az egész földkerekség a neved kántálja, hangosan. Apró darabokra szed a szakma, szétkapkodják a lelkedet, de a dollármilliók ott csilingelnek a zsebedben és a luxussal könnyen meg tudja magát vigasztalni az ember jobb sorsra érdemes leánya. Majd azon veszed észre magad, hogy egyre mélyebbre csúszol a pokol tornácán. Kokain után a heroin, heriontól az AIDS. Az AIDS után pedig mi van? Gyors pusztulás, és még gyorsabb halál.

A szépség vajmi kevés, ha nincs hová hazamenned, ha nincs anyád, akit édes mamának nevezhetsz, és azt a szeretetet, amit tőle kellett volna megkapnod, nem adja oda az égvilágon senki más. Se szerelem, se gyerek. Csődöt mondasz hamar és a kábulatba menekülsz az igazi élet elől. Túl későn veszed észre, mekkora hibát követtél el, a pokolban pedig nem ismerik a megbánást.

''Hatalmas lehetőség volt a kezedben, de te elszúrtad. A világon a legtöbb lány egy olyan nőre szeretne hasonlítani, mint amilyen te voltál. Igen ám, de arra senki nem figyelmeztet, hogy ez az egész - itt a magazinokban - egy oltári nagy hazugság. Az égvilágon senki nem néz ki így! Még te sem!''