Te tudsz bocsánatot kérni? Szemébe tudsz nézni, meg tudod- e fogni a kezét, és képes kimondani, bocsánat, hogy megbántottalak, bárcsak jóvátehetném valamivel? Az emberek kezdik elfelejteni ezt a mondatot, kapcsolataik felszínesek, érzéseik hét lakat alá bezárva, páncélöltözettel védik lelküket a külső behatásoktól, mert érezni csak bajjal jár, bonyolult egy valami. Megbocsájtani kihívás, lelki tusa, hetekig tartó elfojtott önmarcangolás.

A megbocsátás azonban nem zarándokút, vagy teljesíteni való kalandtúra. Nem kell hetekig felkészülni rá, nem kell mérlegelni, mi lesz most. Miért adjak új esélyt? Hogy újra sebezhető legyek? Miért érzem úgy, hogy egyenként kiszedegeted a mérgező nyilakat a testemből, és én újra céltáblát csinálhatok a szívemből? Bocsánatot kérni csak teljes testtel és szívvel lehet, a lélegzet ritmusa, és minden testbeszédem azt közvetítse.

A megbocsátás is teljes odafordulással, figyelemmel, empátiával és a másik iránti tisztelettel lehetséges. Mert nem elegendő a szó, a bennem zajló lelki méregtelenítési folyamatoknak be kell végződniük, hogy a másik ember valóban feloldozást nyerjen általam.. Ahogy nem elég három üdvözlégy és öt miatyánk sem, mert bűneim attól még marnak, égetnek és szomjaznak a valódi bocsánatra. A megbocsátás valójában a keserű emlékek állandó elhessegetését jelenti, egészen addig, amíg az idő begyógyítja a sebeket, elmúlik a düh, és feledésbe merül a bűn.

Földi életünk túl rövid ahhoz, hogy boldogtalanság darabkákat gyártsunk futószalagon és belőlük nyerjünk érzéseket vagy ingereket. És túl rövid ahhoz, hogy keserűséget hordozzunk, és hagyjuk, hogy a méreg savként marjon legbelül, szétáradjon vérünkben és sejtjeinkben. A düh és a bosszankodás során a szervezet érhálózata összerándul, ahogyan a szem pupillája a sötétben. Testemet elárasztja a saját magam által kiszűrt méreganyag. Mérges vagyok. És az is maradok, ha nem mondok nemet a félelemre, a bizonytalanságra, a bánatra, az önsajnálatra, az éveken át hurcolt sérelmekre, a megbocsájtani képtelenségemre, a tartós szomorúságomra. Idővel immunrendszerem bánja, a lélek betegségével együtt a testem is megadja magát.

Te képes vagy bocsánatot kérni? És megbocsájtani? Ha mindkettőt műveled, akkor azok közé tartozol, akik értenek a boldogsághoz.

Megbocsátani ugyanazt jelenti, mint önként elhúzni a felejtés paravánját, és csak abban gondolkodni, a mai naptól mit tesz értem a másik. A múlt botlásainak lábnyomát régen újra belepte az ösvény pora, lássuk most inkább, mit mutat magából a jelen és mit rejteget a jövő díszcsomagolása. Aki tudatos elengedésre törekszik, annak sokkal könnyebb a megbocsátás is.

• bocsánatkérés kalandtúra megbocsájtás szerelem szeretetkapcsolatok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!