Ne rohanjatok!
Nem. Nem megyek be a plázába. Van máshol is. Nem kell sok. Minek? Nem. Nem kapok idegösszeomlást a takarítástól. Nem szedem le a függönyt. Nem rágom ki a pókot a sarokból. Velünk karácsonyozik.
Nem kell ezerféle kaja. Háromféle is elég és nem pakolom meg a hűtőt jobban, mint máskor. Mert szégyellem ha kidobom. Mintha kiszedném az éhező szájából. Nem lesz amerikai típusú karácsonyfa. Nem vagyok amerikai típus. Megyek fodrászhoz, mint máskor, de nem lesz egy méteres műszempillám, olyan kis csilli-villi kővel, meg épített körmöm sem, kis dobozkával, meg rénszarvassal.
Photo by David Trood / GettyImages
Nem fog a hal úszkálni a kádban, hogy aztán kirántsam a hulláját és napokig halljam a puffanást, amivel a halálba ment. Nem vásárolok tébolyultan, mintha holnap eljönne az armageddon és nem fogok könnyes szemmel, hisztériában furakodni a sorok között. Nem nyírom ki a családom. Nem veszek dízájn díszeket, szín szerint és nem tolom szét a lakást műhóval sem.
Nem veszek új ruhát, meg körömcipőt sem és nincs konyhatündér kötényem, és nem kérek a menő séftől különórákat. Nem kapok idegösszeomlást és nem költök többszázezret az ünnepre, hogy minden tökéletes legyen.
Nem.
Főzök halászlevet pucolt halból. Meg krumlisalátát. Meg sütök bejglit. Meg ajándékozok szépet és értékeset. Nem Gucciban. Nem épitettel, meg kipattintottal.
Csak úgy simán.
Nyugiban.
Szeretettel.
Békében.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez