Nem akarom túlagyalni a dolgokat, hogy mi lesz. Fogalmam sincs. Azt sem tudom, mit fog történni, ha kimegyek ezen az ajtón. Csak azt tudom, hogy most akarok érezni.

Most akarom, hogy érints, most akarlak ölelni, most akarom elmondani, most akarom átélni. Látod sírok. Tudom, nem szereted a női könnyeket, mert megállíthatatlanná teszik az érzelmeidet. Félsz, és ha egyszer utat törnek, többé nem tudod megállítani, lehazudni, eldugni, megtagadni őket. Hogy van ennyi erőd hozzá?

Nekem nem megy. Mikor érted meg, hogy nem létezik holnap. Nincs mit túlagyalni. Csak a most van. A holnap is egy újabb most. Nem tudsz a holnapban élni. Kiszámítani, patikamérlegre tenni mi jó, mi nem jó. Honnan tudnád? Tudod mi a jó? Átélni, megélni. Hagyni, hogy hozzád érjek. Olyan ritka a pillanat. Ne rontsd el. Vagy csak engedd. Annyira félsz. Mitől? Nálam jobban te sem félhetsz. Csak tégy próbát milyen, mikor tényleg elfogadnak téged.

Nem hiszed, hogy lehetséges. Igaz? És én ezt is megengedem. Utálom ezt a szót. Sajnálom. Tényleg tiszta szívemből teszem. Lehet, néha olyan döntést kell hozz, ami megtöri a szíved, de meggyógyítja a lelkedet. Lehet. Ha arra gondolsz amitől tartasz, s nem mit szeretsz, vágyaid nem teljesülnek. A lét játszik-e ily rútul velem? Nem tudom, de ezt is megengedem…

• feltétel nélküli szeretet lélekhangok szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!