Meditáció az ingerek csökkentéséért

Habár sokan azt gondolják, hogy a meditáció azt jelenti, hogy lótusz pózban ülve próbálod fegyelmezni a gondolataid, mégis meg kell, hogy döbbentselek. A meditációnak számos formája létezik, mindegyik saját technikáival és céllal működik. Van lehetőséged a számodra legjobban elsajátítható választani, ugyanis ebben (is) a legfontosabb, a gyakorlás.

Mielőtt kitérünk rá, milyen fajtái vannak, ismerkedjünk meg két kutatási adattal a témában. 2011, a Harvard Egyetemen végzett vizsgálat szerint a rendszeres tudatos jelenlét meditáció növeli a szürkeállomány (tudatos elme) sűrűségét az agy azon területeit, amelyek a tanulásért, az emlékezésért és az érzelmi szabályozásért felelősek. Egy másik kutatás, amelyet a Carnegie Mellon Egyetemen végeztek, kimutatta, hogy a ez a fajta meditáció csökkentheti a stresszt és a gyulladásos biomarkereket a szervezetben.

Ami meditáció formáját illeti tény, hogy az egyik legismertebb a tudatos jelenlét meditáció, amely során a gyakorlók a jelen pillanatra összpontosítanak, figyelve a légzésre, a testérzeteikre és a gondolatainkra anélkül, hogy ítélkeznek felettük.

Azonban nagyon szeretem a mantra meditációt is, amelyet coaching ülésen kívül gyakran javaslok az ügyfelemnek. Ilyenkor az ülés folyamán kidolgozunk neki egy személyre szabott mantrát, amit naponta legalább kétszázszor, vagy húsz percen keresztül ismételnek. Ez segít nekik koncentrálni a céljaikra és kicseréli a nem kívánatos gondolataikat olyanra, ami az elképzeléseik irányába mutató.

Létezik vezetett meditáció, amely során egy oktató vagy hanganyag vezeti végig a meditáció folyamatán, ami különösen hasznos lehet kezdők számára.

Meditáció az ingerek csökkentéséért - KERESD A NŐT - Fesztelen mindennapok - kikapcsolás, lazítás, meditáció, nyugalom, pörgős hétköznapok, relax,

Ha a megvalósítás körülményeit vagy technikáját tekintjük, akkor az ülés mellett vagy helyett lehetséges fekve, sétálva, sportolás, utazás vagy villamosra várakozás közben is.

Ahány ember, annyi megvalósítási módja van, hiszen kulturálisan is sokrétű az eredete. A meditáció eredete ugyanis több ezer évre nyúlik vissza, és különböző kultúrákban és vallásokban is megtalálható. Habár pontos eredetét nehéz meghatározni, de a teljesség igénye nélkül említsünk meg néhány fontos momentumot a meditáció történetében.

Indiai gyökerek. A meditáció egyik legősibb formája az indiai szubkontinensen alakult ki. Az indiai vallások, mint a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus, mind rendelkeznek meditációs hagyományokkal. A Védák, az ősi hindu szentírások, már említenek meditációs gyakorlatokat.

Buddhizmus. A buddhizmus, amely a Kr.e. 5. században alakult ki, központi szerepet tulajdonít a meditációnak. A buddhista meditáció különböző formái, mint a vipasszaná (belátás meditáció) és a samatha (nyugalom meditáció), a megvilágosodás elérését célozzák.

Kínai és japán hagyományok. Kínában és Japánban is régi hagyományai vannak a meditációnak. A taoizmus és a konfucianizmus is tartalmaz meditációs elemeket, és a buddhizmus terjedésével Kínában és Japánban is kialakultak sajátos meditációs gyakorlatok, mint például a zen buddhizmus.

Nyugati adaptáció. Ezek vagyunk MI, a 20. századi művelői. A meditáció ugyanis egyre népszerűbbé válik a nyugati világban is, ahol gyakran a mentális egészség és a stresszkezelés eszközeként alkalmazzák. Ezen időszak alatt különböző keleti meditációs technikák, mint például a jógikus meditáció és a zen, adaptálódtak a nyugati kultúrákban.

A meditáció tehát egy ősi gyakorlat, amely számos kultúrában és vallásban jelen van, és idővel különböző formákat öltött. Egy időtlen, formátlan, anyagtalan tudománynak nevezném, ami ezáltal megadja annak a lehetőségét, hogy bárki a saját képére formálhassa. Nem csupán egy spirituális gyakorlat, hanem tudományosan is alátámasztott módszer a mentális és fizikai jólét javítására. Az ingerek csökkentésében, a stressz kezelésében és az érzelmi egyensúly megteremtésében betöltött szerepe különösen értékes a modern, gyakran túlterhelt világban.