Köddé váló férfiak - Ghosting, az új szakítási trend

A köddé váló férfiak eltűnőművészek, fantomokká válnak, önmagukat tüntetik el. Olyan életünkből vett filmek szereplői, amelyek végén ki van írva, folytatása következik, de végül valami miatt sosem tudjuk meg, hogyan fejeződik be a film. Amiről egyébként elmondható, izgalmas és fordulatokban gazdag, végre kibontakozik a cselekmény is, még a film mondanivalóját is sejteni kezdjük. Ott élünk a filmben, a hepiend bizsergető várakozásával, felszabadultan nevetünk, élvezzük, mert megérdemeltük. Aztán eltűnik a kép, sötét lesz, sosem tudjuk meg, hogyan folytatódott volna a cselekmény.

Várunk és nem sikerül továbbnéznünk a filmet, mert az elszakadt a legjobb résznél. Kitessékelnek a moziból, szemünk hunyorogva, pislogva szokja meg újra a fényt, kitágult pupillánk összeszűkül, újra elvegyülünk a tömegben, és a mindennapi rutinban. Nem rajtunk múlik, elmulasztottuk a folytatást, ismétlés nincs. Mégis nehezen dolgozzuk fel, azonnal magunkban keressük a hibát, hiszen tökéletesen indult minden.

A kötelékfóbiás férfi gyötrelmes életfelfogású és elköteleződésre képtelen. A munka területén évekre előre szövi tökéletes hosszú távú terveit, de a magánéletben egy-két randit követően köddé válik, képtelen tervezni. Pedig a nők, akikkel találkozik intelligensek, csillogóak, és szépek, ám a kötelékfóbiás pasinak finom szenzorai vannak, talán túlzottan is, ezért ha megérzi, hogy a nő komolyan kezd gondolkodni kettejükről, felszívódik, a hívásokra nem válaszol, letagadtatja magát. A köddé váló férfit jobb nem zaklatni, ő már döntött, azzal, hogy beolvasol neki csak a saját feszültségedet adod ki, torzult, sérült életfelfogásán nem változtathatsz. Ha mégis hosszabb kapcsolatba kezd, mindig a másik szeret jobban, ez világos, mint a nap.

Minden lehetséges módon a kedvében jársz, kimutatod érzéseidet, de a kötelékfóbiás férfi nagyon keveset ad vissza ebből, úgy érzi, neki mindig több jár. Tetteit a célszerűség és gyakorlatiasság irányítja a kapcsolatban, például azért költözik már két hét után hozzád, mert egyórányi autóútra laktok egymástól, neki pedig kevés a szabadideje, tehát így ésszerűbb. Nagyon is árulkodó jel, hogy miért nem az ő lakásába költöztök. Miért? Mert az, az ő privát, elkerített zónája, oda hosszú távra idegeneknek tilos a bemenet. A kapcsolat elején rámenős, odafigyelő, ajándékokat vásárol, nem a megfelelő szeretetnyelvet alkalmazva. Neked többet számítanának az elismerő szavak vagy egy őszinte ölelés. Egyre inkább szeretet-éhesebb leszel, még inkább ragaszkodsz, követelőzni kezdesz, számon kérsz. A te lakásodban él, mégsem küldöd el, hatalma van fölötted. Ahogy egyre inkább bevonódsz a kapcsolatba érzelmileg, ő ugyanilyen iramban távolodni kezd. Szeretetkoldus vagy, és nem veszed észre, bármit tehetsz: lefogyhatsz, meghízhatsz, átfestetheted a hajad dögös ticiánvörösre, itt nem neked kell változnod, az ő fóbiájából adódó mélységes szorongást nem enyhítheted.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.