Kész az Eiffel Palace
Eredetileg is egy év alatt készült el, most is pont egy évig tartott a kivitelezés. Az Eiffel Palace-t teljesen elbontották és kőről-kőre, darabról darabra építették újjá a 21. századi elvárásoknak megfelelően: új technológiákkal, öt szintes mély garázzsal és egy panoráma szinttel megfejelve. Különleges atmoszféra és új vonal a belvárosi iroda-kultúrában a DVM Group kivitelezésében.
A telket, amin az épület áll, a Légrády fivérek, Légrády Károly és Légrády Tivadar vásárolta meg, amelyre Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint épült fel a Pesti Hírlap székháza, nyomdával, szerkesztőséggel és kiadóval együtt 1894-ben. A II. világháború során súlyos sérüléseket szenvedett épület homlokzata 2014-ben az eredeti tervek szerinti formáját nyerte vissza. Belső kialakítását a 21. század legmagasabb fenntarthatósági követelményeinek megfelelően Gelesz András építész vezető tervező elképzelései szerint valósították meg. A közép-kelet európai régióban egyedülállónak tekinthető, hogy a ház mind a BREEAM (Very Good), mind pedig a LEED (Gold) környezetvédelmi minősítések kritériumainak kiváló eredményekkel felelt meg.
Az Eiffel Palace tehát a most divatos zöld irodaházak sorát gazdagítja, de ennél sokkal többet is tud. A belső térben megőrzött (pontosabban újraépített) kovácsoltvas épületelemek, lépcsők, mellvédek, korlátok, oszlopok és oszlopfők különleges atmoszférát teremtenek az egyébként mindenféle szempontból modern környezetben. Régi és új szerencsés találkozását az tette lehetővé, hogy a jó közlekedési kapcsolatokkal bíró helyszínen lévő épület alá parkolószinteket tudtak építeni, illetve egy emeletet rá tudtak húzni az eredeti épületre.
Kovács Attila, a Horizon Development ügyvezető partnere (maga is eredetlieg építész!) az épületbejárás során elmondta, hogy az Eiffel Palace-hoz hasonlóan nagyon sok rossz állapotban lévő, eredetileg magas építészeti minőséget jelentő épület vár megújulásra Budapesten, s az ilyen jellegű projektekkel - műemlékek vagy műemlék jellegű belvárosi épületek megújításával - a jövőben is szívesen foglalkoznak.
Ma, amikor viszonylag kevés dolog történik az építészetben magánerőből és magántőkéből, ez a projekt nagy figyelmet érdemel. Nem csak azért, mert műemlékes, "városvédős" szempontból vitatható, hogy lehet-e, szabad-e egy műemléket csontig lebontani majd kövenként újraépíteni. S nem csak azért kell róla beszélni, mert ilyenkor izgalomba hoz(hat) bennünket az újraépítésselkapcsolatban felmerülő "eredeti" és "másolat" mibenlétének feszegetése, hanem azért is, mert ez az épület valahogy átnyúl a 20. századon, és a 19. század végi kovácsoltvas ornamentikát egyenesen a 21. század új, ipari ornamentikájával kapcsolja össze. Ez utóbbira, a sorozatban gyártott ipari építőelemek, burkolatok ún. "custom made", egyedi felületképzési eljárásaira a számítógépek segítségével a 21. században nyílt lehetőség, így ma már az egyedi kézműves technikákat egészen finom építészeti eszközökkel lehet összekapcsolni az egyedi ipari technológiákkal.
Ez az összekapcsolódás egyfajta új ornamentika különös, árnyalt és gazdag lehetőségeit teremti meg a 21. század építészetében, leginkább a műemlék épületek újrahasznosítása során. Erre is jó példa az Eifel Palace, amely a fejlesztő Kovács Attila valamint a Gelesz András és Baliga Kornél építészek által vezetett tervezőcsapat igényességét, leleményességét és egyben mértékletességét is dicséri.
Bár nem ide tartozik, nem tudom megállni, hogy magam elé képzeljem, mi minden csodára lenne képes a Múzeumi Negyed (Liget Budapest Projekt) Ligetet feltúró, zöldet taposó 150 milliárdja a 19. század fordulóján épült Budapest Belvároselhanyagolt palotáiban, pusztuló bérházaiban. Nem akarom titkolni, hogy elfogult vagyok. Azt gondolom, hiszem, vallom, hogy valahogy így kellene bánnunk épített örökségünkkel, ahogy az Eiffel Palace létrehozói - megálmodói, tervezői, építői, finanszírozói, befektetői, hatóságai, bérlői, stb. - teszik. Ezzel a mívességgel, gondossággal, ezzel a fenntarthatósággal és üzleties, jövőtervező szemlélettel (igen, üzleties, hiszen a befektetéseinknek megtérülniük és termelniük is kell), ha még sokáig szeretnénk élvezni szépségüket. Nem zöldterületet foglaló újakra, hanem újrahasznosított házakra van szükségünk itt a város sűrűjében. Ez a helyes és jó irány, s ez az, amit megmutat az Eiffel Palace a maga pompás módján 2014 tavaszán.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez