Az új környezetbe való csöppenés sokak számára nem izgalmas kaland, hanem komoly stresszforrás. A "vajon mit gondolnak majd rólam?" vagy a "lesz-e kihez szólnom?" típusú gondolatok képesek teljesen megbénítani a spontaneitásunkat. Szerencsére a nyitottság nem egy velünk született személyiségjegy, hanem egy olyan attitűd, amelyet tudatosan is elsajátíthatunk.

Az első és legfontosabb, hogy fogadd el a szorongást és ne harcolj ellene

Tényleg az első és legfontosabb lépés annak felismerése, hogy izgulni ér. A szorongás valójában csak az agyad jele arra, hogy valami számodra fontos dolog történik. Ha megpróbálod elnyomni, csak erősebb lesz. Ismerd el magadnak: "Igen, most izgulok, és ez rendben van." Ez a belső elfogadás máris leveszi a válladról az "el kell játszanom, hogy laza vagyok" kényszerét.

A "Reflektorfény-effektus" elengedése

Pszichológiai tény, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni, mennyire figyelnek ránk mások. Ezt hívják spotlight effect-nek. Valójában az új közösség tagjai többnyire a saját dolgaikkal, vagy a saját bizonytalanságaikkal vannak elfoglalva. Nem téged vizsgálnak nagyítóval – ők is csak kapcsolódni szeretnének.

Használd a "Kérdezz és Figyelj" stratégiát

A legnagyobb tévhit, hogy a nyitottság egyenlő a folyamatos beszéddel. Valójában a legjobb közösségi emberek a legjobb hallgatóságok. Ha nem tudod, mit mondj, kérdezz! Az emberek imádnak magukról vagy a hobbijaikról beszélni. Keress nyitott végű kérdéseket: "Hogy kerültél ebbe ide?" vagy "Mi volt számodra a legérdekesebb ma?"

Kicsi célok, nagy győzelmek

Ne akard rögtön a társaság középpontját elfoglalni. Tűzz ki magad elé apró, teljesíthető célokat. Például, nemes egyszerűséggel köszönj rá valakire a kávégépnél. Mosolyogj és tarts szemkontaktust, amikor bemutatkoznak neked. Tegyél fel egyetlen kérdést a beszélgetés során. Ezek az apró sikerek dopamint termelnek, ami fokozatosan lebontja a gátlásaidat.

Figyelj a testbeszédedre!

A nyitottság nem a szavakkal kezdődik. A testbeszéd sokszor sokkal árulkodóbb. Ha keresztbe font karral, a telefonodat bújva állsz a sarokban, azzal tudat alatt "ne zavarj" jelzést küldesz. Próbálj nyitott testtartást felvenni, ne takard el a mellkasodat a karjaiddal, és néha nézz fel a mobilodból. Ezzel jelzed a többieknek, hogy elérhető vagy egy beszélgetésre.

Légy önazonos a bátortalanságodban is

Nincs annál felszabadítóbb, mint felvállalni az emberi oldalunkat. Ha nagyon izgulsz, nyugodtan mondd ki: "Kicsit izgulok, mert még nem ismerek itt senkit." Meg fogsz lepődni, hányan fognak azonnal melléd állni, hiszen ők is voltak már ebben a helyzetben.

A beilleszkedés nem sprint, hanem maraton. Adj magadnak időt, és ne feledd, hogy mindenki, aki most abban a közösségben magabiztosnak tűnik, egyszer "új arc" volt, aki pontosan ugyanúgy izgult, mint most te. 

• beilleszkedés szorongás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!