Tapasztalat szerint, a férfiak "egosabban" működnek, mint a Nők. Egy szakítás után például egy nő képes telesírni egy százas papírzsebkendőt néhány óra leforgása alatt, sőt, ezt a műveletet napokig, vagy akár hetekig is gyakorolja. De!

Eztán nagyobb valószínűséggel zárja le magában az ügyet. Egy férfi a szakítás utáni 3. napon már nagyobb eséllyel gyűri más ágyában a lepedőt, még mielőtt lezárná, kiértékelné és elengedné az előző kapcsolatát.

Melyik férj ne játszana el a gondolattal, hogy mit kezdene a szabadságával, ha nem lenne felesége? Vagy hányan várják a napot, amikor a feleségük üzleti útra megy, esetleg a vidéki szülőket látogatja meg.

Persze ha megtörténik a szerencsétlenség, és valamelyikük tényleg elveszíti a feleségét, nemcsak arra képtelenek, hogy csajozzanak, hanem arra is, hogy rendesen berúgjanak a haverokkal. Ugyanis ilyenkor jön a felismerés, hogy mit veszítettek el. Örök igazság, hogy ha valaki az életben a hiányaira fókuszál, boldogtalan lesz. Ehelyett inkább azt kéne megbecsülnie és értékelnie amilye van. Ha nem így tesz, az élet fogja megtanítani arra, hogy azt értékelje amije volt.

Úgy tűnik, hogy férfiaknál ugyan masszívabbá fejlődött, de nem ettől meg nem az ő kizárólagos privilégiumuk a hamis én-tudat. Egy francia költő szerint, néha "A nők úgy játszadoznak a szépségükkel, mint a kisfiúk a zsebkésükkel. Megsértik magukat vele.” Mert hiába születik a Nő szépnek, ha visszaél az adottságaival.

• férfiszemmel férfiszempont

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!