Férfias férfi, vagy puhány papucs?

El tudod dönteni, hogy erőszakos, vagy férfias? Hogy érzékeny lelkű, vagy töketlen? Hogy igazi férfi, vagy puhány, hamis erőt fitogtató paprikajancsi? Macsó, vagy csak öntudatos jellem, aki tudja, mit akar? Ha igen, akkor Nővé értél. Akkor befogadhatod, az életedbe engedheted. Sok nő próbál a saját lábára állni. Ha kell, inkább magányosan éli az életét, mert jobb egy rossz kapcsolatban, mint egyedül, mondják. Bebizonyítják, hogy ebben a könyörtelen létért való küzdelemben legalább ugyanolyan erősek, kemények, mint a férfiak. Felszínre tudnak bányászni magukból olyan erőket, melyek már az amazonszerephez tartoznak, és semmi köze az anyához, vagy a szeretőhöz. Nekem a férfi csak szexre kell, ismételgetik, aztán messzire taszítják, ellökik, mert azt gondolják, társkapcsolatra nem alkalmasak.

Dehogynem.

Nem jön el a férfi, amíg a nő nem tudja úgy igazán beengedni az életébe. Nem úgy, hogy a férfi hetente néhányszor ágyrajáró szabadidőpartner, és mire a kakas kukorékol, ruháit kapkodva, sietve távoznia kell, mert onnantól újra indul a nő privát, mindent egyedül is kézben tartó, mindent uraló egyszemélyes élete. Egy ilyen rendszerben a férfi nehezen találja majd meg azt a kapcsolódási pontot, amelyben ő Férfiként tud viselkedni. A nő meg tud csinálni mindent saját maga, egy igazi férfi nem hagyja ezt neki. De nem jön el, nem érkezik el a Férfi, ameddig a nő nem engedi. A Nő a feminin oldalát kell csillogtassa, ez az ősi gén van belénk kódolva. Akkor miért nem tesszük? Szükségünk van a Férfijelenlétre, a segítségére, a támogató, inspiráló szerelmére, és nem azért, hogy támaszkodjunk rá, hanem hogy kiteljesedjünk vele.

A férfi megadást követel, azt hogy a nő végre engedje, hogy megfogja a kezét, hogy tisztelje a döntéseit, hogy higgyen a hűségében, hogy el tudja engedni a kételyeit, hogy végre ráébredjen, nem kell mindig erősnek lennie, az élet úgyis halad a medrében, ha nem ő irányít folyton. Van hely a szívedben egy Férfi számára? Ő már megtanulta uralni erejét, indulatait, érzéseit, vágyait, ő már készen áll, mindent érted tenne. Addig nem fogad maga mellé, amíg te nem vagy kész, amíg még az út elején jársz.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.