Te mit gondolsz Miklós, mi történt velünk? Mi történt azzal a nagy szenvedéllyel, ami kettőnk között ily balul megesett? Fáj még mindig visszagondolnom, de csodálatosabban nem kezdődött egyik románcos ’szépregény’ sem, ami akkor volt, ami ott volt veled.

Mint a mesékben - ahogy meg van írva - én szárnyaltam, és el se hittem, hogy létezik az, amiről fátyolos szemmel ábrándoznak a kisasszonyok. Alig hittem el, hogy létezel, aztán kiderült, nem vagy igazi, vagy csak pimasz módon a szemeim közé hazudtál. Ám néhány hétre jó volt hinni, hogy a csodák egyszer a valóságban is megtörténnek. A Kéhlibe mentünk velős pirítóst vacsorálni, és azon az estén úgy éreztem legbelül, hogy te tényleg szeretni fogsz, és januárban már menyegzőt ülünk, merthogy én világ életemben téli esküvőt akartam, olyat, amelyiken szakad a hó. Tudod, minden fiatal gerlepár nyáron esküszik, de megmondtam neked Miklós, én nem hiszek a nyári esküknek, azok mind rendre felbomlanak. De nem lett a téli menyegzőből aztán soha semmi, majd májusban sem együtt eresztettük a galambokat az égnek. Ilyen az összes nő, látod? Ne haragudj ránk ezért, mindent gondosan kitervelünk az első, bormámoros randevún, s amíg ti még a második vöröset sem kértétek ki, addig mi a nevetekhez próbáljuk az előre kigondolt gyermekneveket. Hiszed te ezt? Különc szerzet az asszonyi lélek.

De most rólad van szó, Miklós. Rólad, aki faképnél hagyott egy óvatlan, fülledt pillanatban, és én a mai napig nem tudom hová szaladt az a szép érzés, amit senkinél ezidáig nem éreztem. Félre ne értsd, nem voltam beléd hülyén szerelmes, voltak nekem sokkal hosszabb és mélyebb románcaim, csak veled valahogy olyan tökéletes volt a kezdés. Aztán – mint egy helytelenül gyakorolt kockavetőben – hirtelen elkezdtünk rossz számokat dobni. Én hatost tettem le, amíg te csak hármast, és így nehéz volt veled együtt nyerni ugyanabban a titkos zsugában.

És nem haragszom rád, Miklós. Nem vagyok dühös, mert csak hármast dobtál, nem haragszom azért sem, mert kártya közben be nem futott színésznőket figyeltél, csupán csak az eltékozolt szerelem miatt haragszom, amiből lehetett volna januári esküvő, fürtös hajú gyermek, - akinek már előre tudtam a nevét - és lehetett volna galamberegetés májusban, vagy legalább még egy olyan tökéletes, első randevú a Kéhliben, veled, Miklós. Veled.

                                                                                                                        Szentesi Évi - Rúzs és Tükör

• rúzs és tükör szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!