Amikor a mai autóiparban a „hot hatch” kifejezést halljuk, hajlamosak vagyunk azonnal a többszáz lóerős, méregdrága, elektronikus kütyükkel teletömött szörnyetegekre gondolni. De vajon elfelejtettük, honnan indult ez a kategória? A recept eredetileg egyszerű volt: fogj egy könnyű bódét, dobj bele egy tisztességes motort, adj neki egy kis sportos hangulatot, és hagyd, hogy a sofőr jól érezze magát.

A tömeg/teljesítmény arány bajnoka: 177 lóerő vs. 1196 kg

Kevesebb mint 1,2 tonna. A mai, akkumulátoroktól és hibrid rendszerektől elhízott világban már önmagában ez az adat is megér egy tapsot. Az 1196 kg-os önsúlyhoz a mérnökök hozzágondolták a konszern remekművét, az 1.5 TSI erőforrást, amit ebben a limitált szériában 177 lóerőre húztak fel.

A matek gyorsan kijön: ez a parittya úgy megindul, hogy azonnal fültől fülig érő vigyort csal az ember arcára. A hétsebességes DSG váltó villámgyorsan pakolgatja a fokozatokat, a dinamika pedig több mint meggyőző. Ez nem egy lusta mindennapi ingázó; ez egy ízig-vérig tüzes kis méregzsák.

Ha visszaemlékezünk a 2000-es évek elejére vagy közepére, ez a teljesítmény-súly arány bizony még a nagyon komoly ligába számított. Akkoriban egy ekkora tömegű, gyári 170 lovas gép előtt mindenki megemelte a kalapját.

Kéttónusú dizájn: A Tuner Józskák álma valósággá vált

Nézzünk rá kívülről, mert a vizuális csomag mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A fekete-fehér kéttónusú fényezés eszméletlenül jól áll neki, de a dizájnerek itt nem álltak meg. A jubileumi matricázás pont a nagyon igényes, gyári kategóriába tartozik – semmi giccs, csak a tiszta sportosság. Az összképet a lökhárítók alján megbújó diffúzor és splitter imitációk teszik teljessé, amelyek bár optikai elemek, de rendkívül finoman és ízlésesen lettek kialakítva.

A pontot az i-re a hatalmas, 18 colos fekete felnik teszik fel. Brutális a kiállása!

A 2000-es években minden hazai „Tuner Józska” pontosan ilyen megjelenésről álmodott, amikor a garázsban faragta a spoilereket. Nos, jó hírem van: azok a Tuner Józskák ma már meglett, 40-es éveiket taposó családapák vagy komoly szakemberek, akik most csodálkozva, elismerően néznek utána az utcán, ha elgurul mellettük ez a Fabia.

Belül cockpit, hátul igazi fém: Hatalmas pacsi a Skodának!

Beülve azonnal egyértelművé válik, hogy nem egy alap bevásárlókocsiban ülünk. A sportülések nemcsak látványosak, de úgy tartanak a tempósabb kanyarokban, mintha rád öntötték volna őket.

De a legnagyobb meglepetés lent, a középkonzol mellett vár ránk. Egy rég nem látott, imádott ismerős köszön vissza: egy valódi, mechanikus kézifék! Igen, jól olvasod. Nincs gomb, nincs elektronikus agyaskodás, csak a tiszta, analóg mechanika. Aki szeret télen egy kicsit „játszani” a parkolóban, vagy egyszerűen csak értékeli a klasszikus autós megoldásokat, az most biztosan megnyalja mind a tíz ujját.

És ha kiszállsz, a vizuális orgia folytatódik hátul. Nem kamubetét, nem műanyag falazás: a Fabia csodás, valódi dupla kipufogóvégeket kapott. Ritka az ilyen őszinte megoldás mostanában, úgyhogy ide jár a hatalmas pacsi a Skodának!

Vélemény: Járt volna az RS badge?

Szerintünk abszolút! Ez az autó a karakterével, a tömegével és a dinamizmusával simán rászolgált volna a legendás vörös-zöld logóra. Bár hivatalosan „csak” egy jubileumi kiadás, lélekben ez a kocsi a Fabia RS szellemi örököse.

A Skoda Fabia „130 éves a Skoda” kiadása bebizonyította, hogy a hot hatch műfaj nem halt meg, csak átalakult. Nem kell 300 lóerő a boldogsághoz, ha az autó könnyű, agilis és van benne spiritusz. Ezzel az 1.5 TSI + DSG kombinációval, a zseniális ülésekkel, a valódi kipufogókkal és a mechanikus kézifékkel a csehek egy olyan analóg élménygombócot tettek le az asztalra, amiért a rajongók még évek múltán is hálásak lesznek.

Mi kell még? Részünkről semmi. Kérjük a kulcsokat, és irány a legközelebbi szerpentin!

Nektek hogy tetszik a jubileumi Fabia? Szerintetek is megérdemelte volna az RS jelölést?

Írjátok meg kommentben a motorhang.hu-n!

• Skoda Fabia „130 éves a Skoda”

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!