Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik a rendszeres gyümölcsfogyasztás. Sokan azonban úgy vélik, hogy a gyümölcslé ugyanolyan értékes a szervezet számára, mintha nyers gyümölcsöt ennének. A lével pedig nem pótolható a valódi gyümölcs, a forgalmazók által hirdetett friss, zamatos, vitaminokkal teli ital többnyire sajnos messze áll az egészségestől…

A legfőbb ok, amiért a gyümölcslé kevésbé egészséges, mint a gyümölcs, az az elkészítési eljárása. Ez a „természetes” vagy „100 százalékos” felirattal ellátott italok esetén is igaz. Feldolgozáskor ugyanis eltávolítják a rostos gyümölcshúst és a gyümölcs héját, ezzel pedig az alatta található értékes tápanyagokat is. A gyümölcshúsban is sok hasznos tápanyag található és rengeteg rost, amely elengedhetetlen a megfelelő emésztéshez, valamint a hosszabb ideig tartó jóllakottság-érzéshez. Gyakorlatilag cukrot, vizet és a gyümölcsben található tápanyagok egy részét fogyasztjuk el gyümölcsléként.

Összehasonlításképpen: egy pohár almalé előállításához 3-4 alma szükséges és elhanyagolható mennyiségben tartalmaz rostot. Ezzel szemben, ha az almákat magukat ennénk meg, 15 gramm élelmi rostot vinnénk be a szervezetünkbe.

 A gyümölcslevek a vércukorszintet is jobban megemelik, mint a nyers gyümölcsök. A „hozzáadott cukrot nem tartalmazó” italokban ugyan „csak” a gyümölcs cukortartalma van, de az nem mindegy, hogy ez mennyi gyümölcsöt jelent. Ahogy előbb az almaleves példa is mutatta, egy pohár gyümölcsléhez nem kevés gyümölcs szükséges. A példánál maradva egy átlagos almaléből 2,5 deciliter 26 gramm cukrot tartalmaz, ami megegyezik ugyanennyi kóla cukortartalmával. A fehér grapefruitot vizsgálva pedig azt találjuk, hogy egy közepes gyümölcs 9,3 gramm cukrot tartalmaz, míg egy pohár (2,5 dl) 100 %-os grapefruitlé 22,5 grammot. Egy pohár gyümölcslével tehát jóval több cukrot viszünk be a szervezetünkbe, mint egy darab elfogyasztásával ugyanabból a gyümölcsből.

Azáltal, hogy sok cukrot tartalmaznak, a gyümölcslevek – mértéktelenül fogyasztva - elősegítik a fogszuvasodás kialakulását, ugyanúgy, mint a szénsavas, cukros üdítők. A gyümölcsökkel is óvatosan kell bánnunk: az erősen savas gyümölcsök gyengítik a fogzománcot, ugyanakkor a nyers gyümölcsök (és zöldségek) rágása tisztítja a fogakat, a bennük lévő vitamin-és ásványi anyagok pedig támogatják a fog és az íny egészségét. A fogaink védelme érdekében tehát igyekezzünk inkább a kevésbé savas, kis cukortartalmú gyümölcsöket fogyasztani a gyümölcslevek helyett. A fogkárosodást megelőzhetjük még azzal, hogy a savas ételeket, italokat minél kevesebb ideig hagyjuk fogainkkal érintkezni, illetve fogyasztásuk után vízzel öblögetünk vagy magas kalcium tartalmú ételeket (például sajtot) eszünk.

Hasznos, ha ismerjük, hogy mit takarnak a különböző elnevezések a gyümölcslevek dobozain. A „gyümölcsnektár” vagy „gyümölcsital” felirat jelzi, hogy a lé csak részben tartalmaz gyümölcsöt, általában 10-25%- ban, viszont bőségesen található benne cukor, aroma, mesterséges színezék, emulgeálószer, állományjavító, stabilizátor, tartósítószer, sűrítő anyag és tömegnövelő szer. A 100 %-os „gyümölcslé” ezzel szemben valóban csak gyümölcsöt tartalmaz, de a legtöbb esetben a címkén megtalálható a felirat, hogy koncentrátumból. Ez mutatja, hogy a frissen facsart gyümölcsléből egy speciális eljárássorozattal sűrítményt hoztak létre, hogy mindig elérhető legyen a dobozos gyümölcslé. Hiszen például a narancs nem egész évben terem, viszont narancslére egész évben van igény. A többlépcsős folyamat során a gyümölcs levét hőnek teszik ki, ami köztudott, hogy a vitaminok jelentős hányadát megsemmisíti. Ráadásul ezzel a sűrítmény az ízéből is sokat veszít, amit úgynevezett ízcsomagokkal pótolnak vissza. Ezeket erre specializált vállalatok készítik a gyártók részére különféle vegyi eljárásokkal a facsarás után visszamaradt melléktermékekből (narancshéj, narancsolaj). Mivel a vegyületeket gyakorlatilag narancsból állítják elő, így nem kötelesek külön összetevőként feltüntetni az ízcsomagokat a címkén, annak ellenére, hogy kémiai változtatásokat hajtottak végre.

Kaphatóak már nem koncentrátumból készült gyümölcslevek is, amelyekből a préselés után eltávolítják az oxigént, illetve pasztörizálják, de az ízcsomagokra ettől függetlenül szükség van. Mióta köztudomású lett az ízcsomagok használata, az Egyesült Államokban egyre több „ízcsomagmentes” felirattal ellátott terméket kezdtek el árusítani. Ez esetben fagyasztással készül a termék, nem pedig oxigénmentesítéssel, így viszont jóval drágább is.

Látható tehát, hogy mire a dobozos, 100%-os gyümölcslé elkészül, egy feldolgozott italt fogyasztunk, ami a frissen facsart gyümölcstől elég messze áll. Természetesen a gyümölcsléről nem kell lemondanunk, de a legjobb, ha a magunk által facsartat választjuk. Inkább kiegészítő folyadékként fogyasszuk magas cukortartalma miatt, ha pedig nagyon vigyázunk az alakunkra, készítsünk ízesített vizeket házilag: egy kancsó sima vízbe dobjunk bele bármilyen gyümölcsöt, akár gyömbért, mentát is. Kalóriatartalma gyakorlatilag nulla, viszont rendkívül ízletes és a variációk száma végtelen.

• egészség egészségtelen gyümölcslé

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!