Igen, ez az út néha sáros, mélységekkel teli, katartikus, de nem azért, hogy szenvedjünk. Ez csak az elménk kínlódása, a felszabadulásunk folyamatának a részleges hozadéka. Gondoljuk csak végig, amikor erősebbekké váltunk, azt nem előzte meg egy kis hegymászás? A pillangó is megszenvedte, hogy kitolja magát a bábjából, és milyen sokáig, alázattal készült erre a csodára, de aztán milyen gyönyörű lett, nem igaz? Ez az egész egy fontos út, amely átformál minket és a jövőnket.

Ha nem aggódnánk annyit, ha nem ennyire a fejünkben élnénk, ha nem félnénk annyira a változástól, hanem megengedőek lennénk és bíznánk abban, amit most még nem értünk, nem látunk, sokkal könnyebben menne végbe minden változás. És még élveznénk is. Rajtunk múlik, hogy egyes helyzeteket milyen érzésekkel, hozzáállással töltünk meg. Kíváncsisággal és lelkesedéssel vagy szorongással, félelmekkel? És ugye tudjuk, amit várunk, azt teremtjük. A kocka már rég el van vetve. Ami jön, arra felkészültél, azért jön a lehetőség változás formájában, mert meg tudod csinálni. Engedd, aminek mennie kell, fogadd, ami jönni akar, de közben indulj el arra, amerre húz a szíved.   

Az Univerzum nem fog mindig elkapni, de soha nem ad neked olyan feladatot, amit ne tudnál megoldani. Azt is pontosan tudja, hogy mikor érett meg arra az idő, hogy elengedje a kezedet és jelzések helyeket most már inkább arra ösztönözzön, hogy hallgass jobban a szívedre, te dönts és indulj el önállóan. Ha az életed megrekedt és válaszokat keresel, hogy merre tovább, az azt jelenti, készen állsz. Rajtad a sor, hogy válassz. Merre szeretnél menni?

További írásaim itt és itt!

Instagram ITT

• célok döntés felelősségvállalás sorsforduló válság változás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!