„A bizalom nem látás kérdése, de a minőség nem lehet alku tárgya”

A magyarországi masszőrképzés anomáliáira, az egészségügyi kockázatokra és a fogyatékossággal élő vállalkozók előtt tornyosuló rendszerszintű akadályokra hívja fel a figyelmet Demeter Viktor. Szerinte a szakma ma „vadnyugati” állapotokat tükröz, miközben a politika és a technológia még mindig adós a valódi esélyegyenlőséggel.



Demeter Viktor határozottan visszautasítja, hogy valaki azért válasszon vak masszőrt, mert neki kifinomultabbak a tapintási érzékei. Azt vallja, hogy a masszázs a mai ülő életmód mellett élettani szükséglet, de a választás alapja a hozzáértés és a szimpátia kell, hogy legyen.

„Ezzel együtt előfordul, hogy egy-egy vendég komfortosabban érzi magát, mint egy látó szakembernél. És bizonyosan van relevanciája annak is, hogy egy vak ember talán jobban az emberre figyel kívül és belül, fizikai értelemben és lelki oldalról egyaránt” – fogalmaz a szakember.



A masszázs élettani szükséglet

A napjainkban jellemző statikus munkavégzés az emberi izomzatot olyan tartós terhelésnek teszi ki, amelyre a mozgásszervrendszer evolúciósan nincs felkészülve. Demeter Viktor hangsúlyozza, hogy a masszázs nem luxus, hanem a szöveti regeneráció elengedhetetlen eszköze.

„Az izomzatunkban keletkező mikrotraumák és a kötőszöveti letapadások (fascia-feszültségek) nem oldódnak fel maguktól. Aki elhanyagolja a rendszeres nyújtást és mozgást, annál a masszázs az egyetlen módja a szöveti keringés helyreállításának és az irreverzibilis izomkárosodások megelőzésének. Emellett a masszázs élettani hatása messze túlmutat a relaxáción: helyreállítja az izmok rugalmasságát, ami a funkcionális mozgás alapfeltétele” – fejti ki a szakember.

Veszélyes oklevelek

Demeter Viktor 20 éve foglalkozik a szakmával, és komoly kritikával illeti a hazai szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy „közérzetjavító szolgáltatás” címen bárki, akár egynapos online tanfolyam elvégzése után, sőt végzettség nélkül is praxisba kezdjen.

„Míg egy valódi gyógymasszőr akár hónapokig tanul anatómiát, és kórházi gyakorlaton vesz részt, addig ma Magyarországon bárki kaphat egy PDF-oklevelet.

Ez nemcsak szakmai etikai kérdés, hanem közvetlen veszélyforrás, egy képzetlen kéz például csontritkulásos betegnél törést, vagy daganatos páciensnél áttétképződést is okozhat egy rosszul megválasztott fogással” – figyelmeztet a szakember.



A masszőr szerint a szolgáltatók kiválasztásakor a vendégeknek a szakmai háttér ellenőrzésére és a személyes visszajelzésekre kellene helyezniük a hangsúlyt.

„Fontos tisztázni: a svédmasszázs az alap, amelyre minden gyógy- és frissítő kezelés épül, de a fogásrendszer helyes alkalmazása mögött komoly kórélettani tudásnak kell állnia” – fogalmaz Demeter Viktor.



Politikai és technológiai korlátok

A fogyatékossággal élők integrációja kapcsán a szakember a szimbolikus politikai gesztusokon túlmutató, valódi strukturális változások szükségességét hangsúlyozza. Demeter Viktor nagy várakozással tekint Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszteri jelölésére.



„A választás mérföldkő a magyar politikában, reméljük, hogy a leendő miniszter nemcsak elvi szinten, hanem a gyakorlatban is lebontja a jelenleg fennálló esélyegyenlőtlenséget, halászni segít megtanulni, nem pusztán halat ad” – fogalmazott a masszőr.

„Sok mindenben hasonlítunk, számomra sincs lehetetlen, és mint ahogyan ő is, én is minden nehézségből felálltam, gyereket neveltem egyedül, tizenöt éve dolgozom ezen a területen stabilan és mindig megújulva. A kitartás mindkettőnk életében meghatározó.”



Hozzátette, hogy a vak vállalkozók számára a gazdasági függetlenséget jelenleg az infrastruktúra hiányosságai gátolják:

„Az esélyegyenlőségnek nemcsak a munkaerőpiaci belépésnél, hanem a technológiai eszközök hozzáférhetőségében is meg kell nyilvánulnia. Vakon például lehetetlen kezelni a bankkártyás terminálokat vagy a SZÉP-kártyás fizetési rendszereket. Emiatt a vállalkozóknak gyakran saját fejlesztésű, akadálymentesített digitális megoldásokat kell összehozniuk.”

Életmódváltás és hitelesség

A prevenció iránti elkötelezettség Demeter Viktor személyes eredményeiben is megmutatkozik. A masszőr tudatos életmódváltással 60 kiló súlyfeleslegtől szabadult meg, legyőzve az inzulinrezisztenciát.

„Ma is heti háromszor személyi edzővel dolgozom. Vakon az edzés lényegesen bonyolultabb és költségesebb, hiszen folyamatos irányítást és segítséget igényel a mozgás, de ezzel is szeretnék jó példával járni. Számomra fontos a hitelesség, úgy vélem, a vendég bizalmát nem sajnálattal, hanem a mérhető eredményekkel és a szakmai alázattal lehet elnyerni” – fogalmaz Demeter Viktor.

A szakember célja, hogy a masszázs ne luxus, hanem a tudatos egészségmegőrzés része legyen, a vak szakemberek pedig ne „segélyezett rétegként”, hanem a gazdaság teljes értékű, adófizető szereplőiként legyenek jelen a társadalomban.

• masszázs masszázs élettani hatása masszőr vak masszőr

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!