Kövess minket Facebookon.
Király Eszter
Emberi kapcsolatok jönnek-mennek, végig trappolnak lelkünk előszobáján, kicsit ott maradnak, megpróbálnak beljebb férkőzni, még a cipőjüket sem rúgják le, sáros lábbal portyáznak a szívünkön.
olvass tovább
Király Eszter
Kapcsolatunk négy lábon álló asztala egyszer csak elkezd billegni, és egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat ebben a lanyhuló melegségű kötelékben, ebben a lazuló szerelemketrecben, ahol egyébként elvagyunk és remekül működünk együtt, de fájón hiányzik a meghittség és a szenvedély.
olvass tovább
Király Eszter
Harminc felett a nő talán kissé visszalép. Talán túl sokat remélt, és keveset kapott, túl sokat álmodott, de a mesék nem végződtek heppienddel. Harminc felett a nő visszavesz a lendületből, és megpróbál tudatosabbá válni, közben észre sem veszi, hogy bezárja a szívét, félve egy újabb szívtöréstől, nem enged lelkének láthatatlan demarkációs vonalán túl senkit.
olvass tovább
Király Eszter
Ha a nő szeret, akkor beszél hozzád. Akkor tombol, kiabál, hisztizik, sír, elpanaszol, kérdőre von, magyarázatot vár, és gondolkodás nélkül, az arcodba borítja a sérelemzuhatagot. Nem burkolózik némaságba, nem hagyja, hogy az értetlenség, csendes, kommunikációmentes, különálló, gyűlölet-szigetekre sodorja az egykori szép szerelmet.
olvass tovább
Király Eszter
A jó érzelmi kommunikációnak nagyon is sok köze van a kiegyensúlyozott szexhez. Sokszor érzelmi falaink ölik meg a vágyat. Hiába törekszünk az összefonódásra, ha folyton falakba ütközünk.
olvass tovább
Király Eszter
Ha te nem lennél, én valamiféle Kis hercegnek képzelném magam, saját tűzhányóval, rózsával és megszelídíteni való lényekkel. Ha te nem lennél, én kiterjeszteném a nehéz napokat, amikor a hajam is rosszul áll, és jó sokat időznék ott. Néha lemásznék a bolygómról a földre. Részt vennék a mindennapi élet játékban, látnám magam ahogy élem, messziről figyelném, jól csinálom -e, mintha valami útmutatóból dolgoznék. De alig várnám, hogy hazamehessek a saját bolygómra.
olvass tovább
Király Eszter
A rózsaszín ködbe burkolt szerelem két-három év után átalakul, a kötődés érzése válik meghatározóvá, és bár a kapcsolat szoros marad, mégsem marad ugyanolyan. Minden jól működő kapcsolat egyik titka, hogy elfogadjuk a tényt: a kötelék folyamatosan változik és fejlődik.
olvass tovább
Király Eszter
Bevonzod őt, vagy beengeded? Mi a különbség? Olyan könnyen kijelented, hogy mindig csak a rosszfiút, a házast, a habituális megcsalót, az agresszort hívod be az életedbe. Emberi kapcsolatok jönnek-mennek, végig trappolnak lelkünk előszobáján, kicsit ott maradnak, megpróbálnak beljebb férkőzni, még a cipőjüket sem rúgják le, sáros lábbal portyáznak a szívünkön.
olvass tovább
Király Eszter
A legelső szerelmes találkozásban százezer perc várakozás rejlik, hormonok tombolása, egymás tekintetében elmerülés, és színtiszta vegytan. A szerelem kezdetben valóban rózsaszín, mámoros köd, és gyomortájon repkedő pillangók, és ez a kegyetlenül édes drog, függővé tehet, csak ízleljük egymást telhetetlenül, újabb és újabb szerelemmámor adagért esdekelve.
olvass tovább
Király Eszter
Harminc felett talán kissé visszalépünk. Talán megcsappant az önbizalmunk, tele vagyunk negatív tapasztalatokkal, mert sáros lábakkal tiporták a szívünket az érdemtelenek. Talán túl sokat reméltünk, és keveset kaptunk, túl sokat álmodtunk, de tündérmeséink nem végződtek heppienddel. Harminc felett visszaveszünk a lendületből, és megpróbálunk tudatosabbá válni, közben észre sem vesszük, hogy bezárjuk a szívünket.
olvass tovább
Király Eszter
A férfi illata elárulja, fogod –e, tudod-e szeretni. A nő, ha szeret, kis kapszulákba csomagolná e sűrített szerelem-illatot, időnként eltörne egyet, és csak szívná magába a férfi illatát, mint koncentrált oxigéndús levegőt.
olvass tovább
Király Eszter
Egy kapcsolat elvesztése sokszor kegyetlen, pusztító valami, ami ha végigsöpör életeken, tör, zúz, elvesz önbecsülést, otthont, biztonságot, és talajt a láb alól, szinte mindent, ami a lelki és fizikai komfortérzetet nyújtja. De fontos mérföldkő, és sok mindenre rávilágít, sok mindent megtanít, többek között azt, hogy csak tiszta, lecsupaszított talajra lehet új életet építeni.
olvass tovább
Király Eszter
Saját érzelmeim felismerése mellett ugyanilyen fontos a társam érzelmeinek, hangulatának felismerése, „dekódolása”. Az igazi boldogságot adó adok-kapok egyensúly a párkapcsolatban csak úgy tud kialakulni, ha képes vagyok teljes szível, elmével belehelyezkedni a másik világába, és nem sajnálni erre az időt, energiát, tanulást.
olvass tovább
Király Eszter
Manapság nem igazán szeretünk megizzadni semmiért. Ahol unatkozunk, ahol dolgozni, küzdeni, változtatni, teperni, teremteni kellene, ahol kreatívnak kellene lennünk, onnan előbb-utóbb menekülünk, van úgyis másik, percek alatt elérhető opció, inkább arra szavazunk. De eszünk ágában sincs kidobni a régi, földön vergődő, friss oxigénért, vérátömlesztésért kiabáló egykori kapcsolatot, azt is megtartjuk látszatként, kirakat-kötelékként, pedig már régen nem az, aminek lennie kellene.
olvass tovább
Király Eszter
Szeretem, ha egy férfi bókol, ha tud is bókolni. Tudja még mi fán terem az udvarlás, és tudja milyen egy ódivatú randevú. Szeretem, ha egy férfi virágot hoz, és előremegy az étteremben. Ha kihúzza nekem a széket, és ő választja ki a bort. Szeretem, hogy tölt a poharamba, hogy minden rezdülésemre figyel, hogy minden mozdulata azt üzeni, fontos vagyok.
olvass tovább
Király Eszter
A társam a tükröm. Ez a tükör mindig igazmondó, és ha nem szeretek belenézni, akkor még változnom kell, változtatnom, és dolgozni magamon, mert pontosan azt mutatja, amit nem akarok látni, amilyenné nem akarok válni.
olvass tovább
Király Eszter
Korán keltem, te még alszol. Meztelen hátad ütemesen, nyugalomban emelkedik-süllyed, ahogyan lélegzel. A teraszról érzem a loncvirág párolgó, nehéz illatát, hajamat, vállamat simítja a reggeli napfény. Ma nem sietek sehová, oda akarok érni. Veled akarok odaérni.
olvass tovább
Király Eszter
Már nem mondok igent, amikor valójában nemet akarok mondani. Nem élek megfelelési kényszerrel, aki eltökélten hiszi, kapcsolatait csak úgy tudja fenntartani, megőrizni, ha soha nem mond nemet.
olvass tovább
Király Eszter
Talán egyszer magunktól is ráébredünk, hogy egy ölelés néha többet ér a cizelláltra fogalmazott szavaknál. Egyetlen szeretetkapcsolatban sem nem felejtődhet el az ölelés, a fontossága, olyan természetes kellene, hogy maradjon mint ahogyan a levegőt vesszük.
olvass tovább
Király Eszter
Elhidegülni olyan, mint valakit önként, akarattal a sorsára hagyni. Mint betapasztani a fület, ha valaki segítségért kiált. Mint rázárni az ajtót egy síró gyerekre, mert hidegen hagynak, a terhemre vannak, és fárasztanak az igényei. Kihűlni hagyni egy szerelmet, olyan, mintha magára hagyni egy haldoklót, mert nem akarod már visszavágyni az élők közé, és nem szeretnél összeroppanni a fájdalomtól, hogy többé már nem lesz neked.
olvass tovább
