Szívből szeretlek, szívből sértelek

Amikor rád nézek, és azt látom a szemedben, hogy nem tartasz túl sokra, hogy az értékeimet nem veszed észre, hogy minden tettemet kételkedve nézed, nos, ilyenkor elgondolkodom, hogy a szerelmes érintéseid mennyire őszinték. Hogyan lehet két ennyire ellentétes érzéssel fordulni a szeretett nő felé?

olvass tovább

Bókok, amiket félreértünk

  • 2017. november 20.

Egy bók, amelyet olyan férfitől kapunk, aki fontos nekünk, akinek számít a véleménye, lehet arcpirítóan jóleső, de lehet kifejezetten dühítő és felháborodást keltő is. Ugyanakkor el kell mondanunk, megint csak a női nem bonyolult, nyakatekert, sokszor érthetetlen gondolkodásmódja adta a kiindulópontot, amely alapján összeszedtük, melyek a (számunkra) legfélreérthetőbb mondataik a férfiaknak.

olvass tovább

Szürke november

  • 2017. november 19.

A november nem a kedvenc hónapom, mert túl szürke, és nem szeretem a szürkét. Persze ruhában más, hisz néha jól jön elbújni a szürke mögé és kisegérként cincogni benne, vagy kiegésztítőként használni egy erőteljesebb szín mellett.

olvass tovább

Csak egy korszak voltam talán

Nem tudom, hányszor fogok még úgy lefeküdni, aludni, hogy úgy érzem, túl vagyok rajtad, és hány olyan ébredésem lesz, ahol az álmomból visszaköszönsz még nekem. Ahol még hallom a hangodat, és érzem az érintésedet. Hamis illúzió csupán, és mégis gyomorszájon vág a reggel, mert nem vagy itt. Nem már nem vagy itt.

olvass tovább

Az ellentétek csak vonzzák egymást, de élni nem tudnak együtt

Ez kérem a szerelmespárok legnagyobb tragédiája. Hogy lobog a tűz, tombolnak a hormonok, és csak enyhe, langyos kifejezés hogy működik a kémia. Mert egymásért megőrülés van, égszakadás és földindulás, és beleremeg a föld, meg a lépcsőház, ha egymáshoz érnek ők ketten. De tartósan boldog lehet –e két ember, aki annyira különböző, mintha két külön dimenzióban, galaxisban, vagy érában élnének fényévekre egymástól?

olvass tovább

Randizz magaddal

  • 2017. november 19.

A bakancslistám megvalósítható pontjai között előkelő helyen áll az étteremlátogatás egyedül. Régóta vágyom rá, hogy ellátogassak egy étterembe, ahol bármit választhatok kedvemre, úgy, annyit és azt ehetek, amennyit éppen szeretnék. Másik nagy vágyam egy, a francia filmekből ellopott pillanat: a reggeli napsütésben kint ücsörögni egy csendes kis kávézó teraszán, eszpresszót szürcsölgetve könyv, laptop, vagy bármiféle figyelemelterelő eszköz nélkül – egyedül, mintha magammal randevúznék. A fejemben már meg is fogalmazódtak a tényleges egyedüllét, a magammal randizás pozitív hatásai.

olvass tovább

Egy mérgező párkapcsolat 50 ismérve

Gyáva, reménytelenül magányos és megalkuvó az, aki egy mérgező párkapcsolat kényszerkompromisszumának hamis menedékében éli ingerszegény mindennapjait. A vészcsengőt ezerszer meghúzták már odafent, mégsem csomagolunk, vagy menekülünk fejvesztve a helyszínről.

olvass tovább

Amikor a megfelelésemmel kinyírtam az önbecsülésemet

Falakba ütközöm és meghátrálok, vagy legalább is visszavonulót fújok. Két lépés távolságból nézem tovább a történéseket. –’Máshogy is csinálhattam volna! Megmondhattam volna!” – duruzsolom magamnak. Aztán jött egy pont, elég! Nem tehetek mindenkit boldoggá, nem akarom azt lesni, kinek mi a jó, megfelelni, igyekezni, kedvére tenni mindenkinek magam körül, miközben szép lassan elfelejtem a legfontosabbat, hogy engem mi tesz igazán boldoggá.

olvass tovább