Nincsenek véletlen találkozásaink
Murphy vajon tényleg ennyire érti a dolgát, vagy csak megint mi gondoljuk túl az egészet? Vagy éppen a megfogalmazhatatlansága miatt olyan szépek ezek a dolgok?
olvass továbbMurphy vajon tényleg ennyire érti a dolgát, vagy csak megint mi gondoljuk túl az egészet? Vagy éppen a megfogalmazhatatlansága miatt olyan szépek ezek a dolgok?
olvass továbbMa egyre csak ez a gondolat járt a fejemben. Na persze nem abban a nárcisztikus formában, hogy azt hiszem, körülöttem forog a világ.
olvass továbbÚgy érzem, elég ideje ismerlek és eleget tettünk le az asztalra ahhoz, hogy belül egy benső hang súgja és kéri, nyújtsam feléd a kezem. Persze nem fizikai értelemben.
olvass továbbNő vagy! – Akkora erő van a kezedben, ami csak nekünk, nőknek adatott meg. Ha megismered önmagad, a belső energiádat, és megtanulod helyesen használni, akkor nem túlzás, ha azt mondom: bármire képes vagy!
olvass továbbVallani akarok neked. Vallhatok neked? Ígérem szép lesz, olyan, amilyet szeretsz. Lehet, hogy egyelőre csak így merem. De úgysem ez a lényeg. Szeretném megörökíteni neked azt a darabot belőlem, aki izgatott. Aki a szívében játszik a gondolattal, hogy egy masnira kötött kulcs várja – kulcs a szívedhez, az életedhez, a közös életünkbe. Fruska vagyok, érzem. Szeretem ezt. Boldog vagyok tőle.
olvass továbbSzeretem az élet pulzálását, és hiszek abban, hogy az élet minden területe eszerint működik, ha hagyjuk.
olvass továbbA veszekedések, civakodások már napi szinten előfordulnak. Az érzelemmentesség szinte tapintható. Általában csak az egyik fél részéről, a másik pedig még jobban megjáratja lelki motorjait hátha vissza tudja még lökni ezt az egészet a medrébe.
olvass továbbRosszfiúk: akiket szeretünk utálni, és utálunk szeretni. Csak hogy tiszta legyen: nem arra a pasira gondolunk, aki beköltözik a barátnődhöz két hét után, majd eladja a laptopját és a bútorait – amíg a lány dolgozik -, csak hogy finanszírozni tudja a szerencsejáték szenvedélyét. Ő ugyanis nem rosszfiú, hanem szélhámos.
olvass továbbVan, amikor valaki már annyiszor esett ugyanabba a hibába, hogy szinte sikítva fut a másik irányba, ha azt érzi, hogy érzelmek kerülhetnek a képbe az ő oldaláról. Ez nem azért van, mert nem akarna nyitni a másik felé, hanem mert fél. Fél, hogy újra visszaélnek a bizalmával. Néha ez a túlzott óvatosság ridegségnek, elutasításnak tűnhet. De van pár mód arra, hogy különbséget tegyünk az ignorálás és a sérüléstől való félelem között.
olvass továbbNéha azt érzem, hogy elmegy mellettem az élet. Hogy a vágyaim, az álmaim és az, ami igazán mélyen bennem van, köszönő viszonyban sincs azzal az élettel, amit most élek.
olvass továbbBár sokszor hangoztatom, milyen veszélyes, amikor valami folyton visszahúz minket, de beismerem, félek. Leginkább akkor, amikor a lelkem legmélyén megbúvó dolgokkal nézek szembe.
olvass továbbAz utóbbi időben kezdtem el úgy érezni, hogy oké, ez most nagyon sok. Úgy az emberek összességében. Nem azért, mert egy takarító néni mindenáron meg akart győzni, hogy a Jehova Istenben higgyek, és nem is azért, mert van egy olyan ember, aki minden alkalommal, ha teheti, leül mellém a vonaton és megállás nélkül nyomja a dumát a saját életéről, holott meg sem kérdezte velem mi a helyzet, holott egyértelmű, hogy én inkább egyedül lennék.
olvass továbbOlykor megrettenünk a magánytól, és az a tévképzetünk jön létre, hogy kizárólag egy kapcsolat adhatja meg számunkra az élet boldogságát, a feloldozást a szürke és borús hétköznapok alól.
olvass továbbA határozott nő nem kérdez kétszer. Kiáll az igaza mellett, és nem fogja be a száját. Mert ő nem egy érzelmi szemetesláda, amelybe bárki bármikor beledobhatja a lelki gondjait. És nem felejt, csak megtanul elengedni. Ezért képes oda pontot tenni, ahová régen felkiáltójel került. Határozottan.
olvass továbbMindenki ismer egy olyan embert, aki mindig rohan, de mégis mindenhová késve érkezik. Lehetőleg az utolsó utáni pillanatban jár a határidőkkel és kikezdi mindenki jóindulatát, majd a türelmét is, mert folyamatos szabadkozásban próbálja körbeérni magát, de sosem jut tovább?
olvass továbbHidd el, senkinek sem könnyű letenni a lelkéről azt, ami bántja, amire talán nem kapott választ vagy magyarázatot. De képes vagy úgy is megbocsátani a másiknak, hogy a száját sosem hagyta el a sajnálom, akkor azzal nem leszel kevesebb, sőt, megerősíted magad. De mik azok az apró dolgok, amiket senki nem oszt meg a megbocsátásról? Amik segítenek, hogy feldolgozd a múltbeli sebeket?
olvass továbbA boldog párkapcsolatban élőket nem az határozza, hogy a közösségi médiában mit osztanak meg egymásról. A valódi szerelmi kapcsolat nem olyan dolog, amelyet a közösségi médiaadatok segítségével lehet mérni - valójában nem számszerűsíthető. És ez pont így is van jól.
olvass tovább