Szeret még?

A hétköznapok forgatagában nincs időnk gondolkodni, csak a praktikus kérdéseket megválaszolni, és a rutinfeladatokat megoldani. Aztán jön egy nyugodt pillanat, amelybe belehasít egy kegyetlen érzés: Szeret még?

olvass tovább

Nem jó egyedül

Dühödten vágom a poharat az asztal pereméhez. Nem sikerül minden úgy, ahogy vágyom. Most nem jó itt felejteni, ülni az asztal fölött, hallani a felesleges fecsegést, miközben szépen lassan kiürül az elmém.

olvass tovább

Melletted

  • 2017. február 26.

Felébredsz, kimászol az ágyunkból, kisétálsz a hálószobánk ajtaján és elkezded a napod nélkülem. Én itt maradok a párnák közt és próbálom megismerni, feldolgozni az idegen érzést. Az érzést, hogy valami ennyire biztos. Az érzést, hogy újra le tudom hunyni a szemeim, rémálmok kísérete nélkül visszaaludhatok. Ilyen egyszerűen lett nekem a melletted, a legbiztonságosabb hely a világon.

olvass tovább

Neked is sikerülhet

Kényelmesen elterpeszkedni önsajnálatunkban, mint egy hatalmas meleg puha fotelban olyan egyszerű. Nem kell mozdulnom semerre, csak élem a kis lagymatag életem, és tudom, hogy nem fogok soha elsétálni az ajtóig, hogy lássam, mi vár rám odakint.

olvass tovább

Női szerepkonfliktusok

Vannak esték, amikor megállok egy pillanatra. Ilyen ez a mai is. Vörösborral az éjjeli szekrényemen, a puha ágyba vackolom magam és hagyom, hogy a gondolataim messzire tévedjenek. Mindenki megérdemelné ezeket a lopott órákat, perceket. Ilyenkor pici vagyok, védtelen és törékeny, kontrasztban a világ felé fordított sebezhetetlen arcommal, amely álarcért talán túl sokat is fizetek.

olvass tovább

Veszélyes férfit szeretni - A rosszfiúság lélektana

Miért a horror? Miért az extrém sport? Miért a hullámvasút, és miért nem idegnyugtató sétahajókázás csöndes vizeken? Miért a rosszfiú? Miért nem a cseppet sem harsány, decens modorú, tiszta körmű, tisztelettudó, disznó vicceket tudatosan kerülő, soha nem elkéső, apró ajándékokkal évek óta kedveskedő jófiú a szomszéd íróasztalnál?

olvass tovább

Meghatározó találkozásaink

A változás mindig tanít, szokták mondani. A nagy igazságok egyike, mely valóban megállja a helyét. Hiszen, minden, ami újdonság, hordoz magában egy újabb tanítást. Valamit, amitől mindenképpen többé válunk, ha megtanuljuk belőle a leckét. De mi a helyzet azokkal a találkozásokkal, amelyek elhoznak az életünkbe egy óriási változást?

olvass tovább

Játszmáink hálójában

Életünk érzelmi tere úgy elevenedhet meg szemünk előtt, mintha egy tizennyolcadik századi modoros bálban lennénk a táncparkett szélén, arcunkon maszkkal, egymással szemben feszesen megállva, ahogy az illem diktálja.

olvass tovább

Megrekedtem az életemben

A legtöbb ember életében van legalább egy olyan időszak, amikor úgy érzi, hogy megcsömörlött, nem halad, csak áll, és voltaképpen nem is tudja, merre kellene indulnia. Nem lát fényt és színeket, csak a hétköznapi rutin szerint teszi a dolgát, és közben egyre jobban elmélyül a szürke semmiben.

olvass tovább