Mindig csak búcsúzom

Ez már a sokadik búcsúm lesz, tudod két éve újra és újra megteszem. Mindig azt hiszem, hogy ez az utolsó, aztán jön egy újabb. Elbúcsúztam tőled, amikor azt éreztem boldogtalan vagy mellettem, de itt tart a megszokás.

olvass tovább

Önmagaddal szemben

Az emberi létben az a legérdekesebb, hogyha egész ügyesen kevergetjük a szálakat magunk körül, akkor nincs szükségünk önismeretre. Figyelmünket lekötik a körülöttünk zajló ügyek, és pontosan elég számunkra, hogyha minimális szinten érinti meg a lelkünket. Felelősséget nem kell vállalnunk tetteinkért, mert mindig a környezet határozza meg saját nyomorunkat, olyan nem létezik, hogy a pokolra mi taszítottuk magunkat.

olvass tovább

Hidd el, fognak még jól szeretni

Tudom, hogy többre van szükséged, mint egy lagymatag ígéretre, ami megnyugtatóan próbál végigsimítani a válladon, zavartan köhécsel egyet és amikor látja, hogy nem vagy vevő rá vállat vonva továbbáll. Tudom, hogy olyanra van szükséged, aki marad.

olvass tovább

Érdekember vagyok, arctalan, nyomorult kalandor

Érdekember vagyok. A kapcsolatunkat úgy jellemezném: veszélyesen energiarabló. Mily sajnálatos azonban, ez csak a te szempontodból van így, részemről teljesen rendben van a vérszívás. Elveszem, ami kell, a számomra legkedvezőbb pillanatokban. Gázolok, borítok, a füledbe lihegek, elveszem az idődet, ráülök a határidőnaplódra, és lyukat beszélek a hasadba.

olvass tovább

Naivitásom, nem a gyengeségem jele

Mai fekete-fehér világunkban az olyan tulajdonságok, mint az optimizmus és a naivitás nem hízelgő jelzők ránk nézve. Ha optimisták vagyunk, akkor építünk egy álomvilágot magunk köré, és hisszük, hogy „ez a világ minden világok legjobbika”.

olvass tovább

Letenni téged

Nehezen teszlek le, mintha csak láncdohányos lennék, úgy szívom be újra és újra a szépen csengő mondataid, mint más a cigarettafüstöt. Kicsit kaparja is a torkom az igazság, az igazság, ami kitörne belőlem, de ehelyett csak köhögök, mert a tüdőmre ment, hogy mindig elnyomjam az érzéseimet. És a lelkemre.

olvass tovább

Láttam bennük az életünket

Ma délután, miközben kerestem az orvosi rendelőt, eszembe sem jutott, hogy bármi más miatt rosszul érezhetném magam, mint a vizsgálatok eredményei. Tévedtem. Minden már azelőtt elkezdődött, hogy beléptem volna a szobába, s később az is elhalványult.

olvass tovább

A nagyszülők szerepe

  • 2018. február 13.

Gyermekként részese lehettem egy melegséggel teli nagyszülők szeretetének. Igaz, már az egyik nagyszülőm nincsen közöttünk, de mindig emlékezni fogok azokra az időkre, amikor biciklivel értem jött az óvodába. Soha nem fogom elfeledni, a nagyival gyúrt tésztákat, amiket a babáimnak készítettünk. Még mindig, emlékszem rá.

olvass tovább

Beszélnünk kell

Minden kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, amelybe egyáltalán nem férnek bele a felületes beszélgetések. Az emberek többsége konfliktuskerülő, nem provokál problémákat és nem alkot véleményt fölöslegesen. Azonban minden más lehetne, ha a „fölösleges” címke ragasztgatása helyett az emberek inkább megragadnák e gyönyörű nyelv által kínált lehetőségeket.

olvass tovább