Hazugságok, amikkel önmagamat áltattam
Azt mondják az igazság fáj. Ugyanakkor a hazugság mégis kegyetlenebb. Talán, ha különbséget tudnánk tenni e két fajta fájdalom között, akkor megkönnyítenénk a saját helyzetünket.
olvass továbbAzt mondják az igazság fáj. Ugyanakkor a hazugság mégis kegyetlenebb. Talán, ha különbséget tudnánk tenni e két fajta fájdalom között, akkor megkönnyítenénk a saját helyzetünket.
olvass továbbAz utazások, kirándulások, barangolások mindigis szerves részét képezték az életemnek, gyerekkoromtól kezdve. Nemcsak azért, mert kislányként számtalan külföldi útnak lehettem a részese, melyeket a nagymamám szervezett és bonyolított le, hanem azért is, mert attól a pillanattól kezdve, hogy egy picit is másabb, különlegesebb, illetve természetközelibb közegbe kerültem, én magam is átalakultam. Az érzéseim, intuícióim. Ilyenkor általában fontos dolgokra ébredtem rá, inspirálódtam, és persze felejthetetlen élményekkel gazdagodtam. Ez ma sincs másképp.
olvass továbbEgész életedben a kedvesség, és az együttérzés védőszentje voltál. Igazi harcosként soha nem féltél megvédeni azt, akit szerettél. Ez pedig a mai napig megmaradt. Ez a csodálatos jóság azt érzékelteti számodra, hogy az életed során minden emberért érdemes harcolnod. De sajnos a valóságban nem így van. Vannak néhányan, akik nem igazán érdemlik meg az odaadásodat.
olvass továbbNéha rájössz. Általában vasárnap este, amikor már második napja vagy otthon, egyedül. Rájössz, hogy jobb ez így. Velem is ez van, sóhajtok, de te már nem vagy az a rezdülés, ami a tüdőmben játszik, mert ki akar törni. Már annyiszor sóhajtottalak ki, hogy köhögnöm kell, mert tüdőm pora lettél csak a megkopott emlékeinken. Már nem akarsz kitörni belőlem, már megnyugodtál. Nem tudom mikor történt ez, talán, amikor legutóbb vért adtam, kikavarogtál a véráramomból, csak hogy kevésbé fájjon. De a nyomod itt maradt.
olvass továbbSzámtalanszor vagyunk türelmetlenek, és számtalanszor sürgetünk dolgokat, akár magunk, akár mások érdekében. Vajon meddig tartható egy - egy ilyen állapot, és meddig tudjuk húzni, azt, hogy elmondjuk a másiknak érzéseinket, és azt, hogy mi bánt minket legbelül.
olvass továbbNem kellenek az ámításba áztatott szavaid. A szavak, amiket talán otthon, a tükör előtt gyakoroltál, üveges tekintetedhez megnyerő mosolyt öltve, a szavak, melyek oly könnyedén hagyják el ajkaidat, és telepszenek a szívemre, mintha súlyuk egyenlő lenne a jelentőségükkel.
olvass továbbLehet, hogy néha azt gondolod, hogy sokkal könnyebb lenne az életed, ha érzéketlen lennél, de hidd el, egyáltalán nem hiba, hogy jobban megéled az érzelmeid, mint a nagy átlag! Emlékezz a következő dolgokra, ha hátránynak gondolod az érzékenységedet!
olvass továbbSokan úgy vélik, hogy életünk során csak egyszer szeretünk igazán, minden korlát és határ nélkül. Hogy csak egyszer tapasztaljuk meg, mit is jelent teljesen önzetlenül átadni magunkat egy érzésnek, ami több nálunk. De milyen is az igazi szeretet? Fellángolás, vagy inkább valami sokkal erősebb kapcsolódás?
olvass továbbNéha mind elszúrjuk. Néha rossz döntéseket hozunk, felelőtlen és visszafordíthatatlan dolgokat teszünk. Beleununk napokba, emberekbe, érzésekbe. Visszafojtunk mondatokat, elmorzsolunk könnyeket, melyeknek patakokban kellene hullaniuk, s olykor csendben maradunk két sikítás között.
olvass továbbFolyamatosan összeomlanak világok körülöttem, és csodálatos emberek zuhannak az önértékelési problémák sötét gödrébe. Megéri? Neked jó, hogy ezt teszed?
olvass továbbÉrezted már azt, hogy hiába vannak körülötted azok az emberek, akik számodra fontosak, mégis egyedül vagy? Ezt nevezik magánynak. Egy bonyolult és zavaró érzelmi válasz ez. A magány általában szorongó érzelmeket idéz elő bennünk. Mindenesetre szerencse az, hogy ez ellen is tudunk tenni, még akkor is, ha nem gondolnánk.
olvass továbbAz élet sajnos nem mindig könnyű. Előfordul, hogy sokszor kell megtapasztalnod a magányt, a káoszt, a kudarcot, a rossz kapcsolatokat ahhoz, hogy utána meg tudj nyílni, értékelni és becsülni tudd saját magad és azt amid van. A sikert és a szerelmet egyaránt.
olvass továbbFüggetlenül attól, hogy mennyire érezzük magunkat legyőzhetetlennek, pontosan tudjuk azt is, hogy életünk filmjének egyszer vége lesz. Az ember mindig utólag bánja meg az elmulasztott lehetőségeket. Azonban van néhány dolog, amit visszagondolva sokan valóban megbánnak az utolsó óráikban. Hogy melyek ezek?
olvass továbbMaradtam, pedig azt sem tudtad, hogy menni akartam. Ihlettél, pedig rég nem hitted, hogy a múzsám vagy. Emlékeztem, pedig az emlékeim vészesen koptak. Álmodtam, pedig a lelkem alig bírta. És hittem, mert a szívem mélyén élni akartam. Miattad.
olvass továbbMa már tudom, hogy amikor feszültebb vagyok, amikor nyomja valami a lelkemet, és hagyom, hogy ezek az érzések magával rántsanak, az nem csak azt jelenti, hogy éppen én mondok le arról, hogy akár jól is érezhetném magamat. Ennél sokkal többről mondok le.
olvass továbbMikor látod be, hogy vége? Miért játszod velem és közben önmagaddal ezt a régen elvesztett csatát? Vívod ezt a kínt, harcolsz magaddal ellenem közben csak észre kéne venned és elfogadnod, hogy a részed lettem. Már késő a “ha” meg a “majd”. Tényleg nem látod? Nincs már útja a kapcsolatunknak. Azt hiszed nekem nem fáj? – gondold azt.
olvass továbbKapcsolatunk lehetőség, hogy fejlődjünk, érjünk, tapasztaljunk általa, és megtanuljunk éretten szeretni, adni, szórni a szerelem bőségét, mert akkor mindketten kapunk is. De mindketten egyedi életúttal rendelkezünk, és múltunk, életeseményeink életünk minden területére hatással vannak.
olvass továbbMindenki kap éppen elég lehetőséget az élettől, hogy javítson vagy még nagyobb bajt okozzon. Van, aki elfut előle, van aki tönkre teszi, és van aki a legjobbat hozza ki belőle.
olvass továbbTudom mit gondolsz, tudom miért érzel úgy, ahogy. Körülötted mindenki egy boldog kapcsolatban, házasságban él, vagy éppen most fogják örökre összekötni az életüket. A barátaid mindannyian elkötelezettek, némelyiküknek már babája is van, vagy most fog megszületni. Körülötted az emberek őrülten szerelmesek, de valamilyen oknál fogva ez nem történik meg veled. Kétségbe vagy esve, és meg vagy győződve arról, hogy valami baj van veled. De hidd el, nincs.
olvass továbbEltelhetne úgy egy este, hogy nem pazarolom a perceket jelenetekre, miket már ezerszer láttam azelőtt. Hogy nem szorítok magamhoz egy aranyos, vattával kitömött játékot, pótolva valakinek a hiányát, kit még nem is ismerek.
olvass tovább