A legmélyebb gödör is tanulságot hordoz magában
Pontosan tudom, hogy mennyire nehéz a lélek, amikor össze van törve. Azt is tudom, hogy most elképzelhetetlennek tűnik számodra, de hidd el, idővel meg fogsz gyógyulni.
olvass továbbPontosan tudom, hogy mennyire nehéz a lélek, amikor össze van törve. Azt is tudom, hogy most elképzelhetetlennek tűnik számodra, de hidd el, idővel meg fogsz gyógyulni.
olvass továbbTúl sok időt és energiát fektettem olyan dolgokba, amelyek valójában nem voltak jók nekem, de ez lassan megváltozik. Soha nem voltam jó az elbúcsúzásban. A kitartás az, amiben jobb vagyok. De úgy érzem lassan megtanulok búcsút venni mindentől, ami már nem jó nekem.
olvass továbbAz ember élete végéig tapasztal, és ez valóban egy örök igazság. Szerencsére a rossz, vagy legalábbis kevésbé jó élmények is a mi érdekünket szolgálják, még, ha ez valami furcsa, bizarr paradoxonnak is tűnik. Bármilyen nehéz szívvel is tekintünk vissza a múlt bizonyos aspektusaira, ma már összeszedetten és nyugodt lelkiismerettel állunk elébe az új fejezetnek. Tartogasson bármit is ez az út.
olvass továbbRengetegen küzdünk különféle gátlásokkal, szorongásokkal, de csak kevesen merünk igazán beszélni róluk. Miért? Mert gyengeségeinket vállalni önmagunk előtt, csak az egyik része, ha úgy tetszik, könnyebbik fele az önismereti munkánknak. Sebezhetőségünket, tökéletlenségünket mások előtt is bátran feltárni, kockáztatván azt, hogy így talán majd kevésbé fognak szeretni minket, na, az a tényleges feladatunk oroszlánrésze, amiből a legtöbben szeretnénk is inkább jól kimaradni.
olvass továbbKöszönöm a nehéz napokat, a fájdalmat a mellkasomban. A fejemben és lelkemben zajló káoszt, a hullámokat, a hegyeket és völgyeket. Köszönöm az éjszakákat, amikor nem tudtam aludni, mert a a szívem gyorsabban vert. Köszönöm az elárasztó könnyeket. És köszönöm, hogy akkor még nem értettem miről is szól ez az egész.
olvass továbbHa valamit megtanultam az elmúlt években, az az, hogy a változás valóban a mi érdekünket szolgálja. Hogy hiába gyártunk kifogásokat, hiába hazudunk magunknak, mert van egy olyan erős formáló erő, amit akkor sem tudunk kikerülni, ha a paplan alá dugjuk a fejünk és betapasztjuk a fülünk. Ez pedig a fejlődés.
olvass továbbSokan sokféle gonddal küzdünk. Tűnjön bármennyire is csillogónak valaki élete, fontos tudnunk, hogy mindez csak a látszat. Tökéletes emberek ugyanis, bármennyire hihetetlen, de tényleg nem léteznek. Ebből pedig egyenesen következik az is, hogy tökéletes életek sincsenek. Maximum elhazudott tündöklések, amik mögött legtöbbször jó mélyre ásott problémák húzod(hat)nak.
olvass továbbLépten-nyomon mondvacsinált megmondóemberek osztják az észt mindenről, de tényleg mindenről. Arról, hogy mit, mikor és hogyan kellene tennünk, éreznünk. Hány kilósnak kellene lennünk, mikor kellene szülnünk, mitől leszünk értékes emberek és mitől nem. Jobbról-balról ömlenek a jó tanácsok, melyeknek számával aztán, egyenesen arányosan csökken az önbecsülésünk, az önértékelésünk, a magunkba vetett hittünk is.
olvass továbbSokunk szájából elhangzik az a mondat időről-időre, hogy "ha vissza mehetnék, ma már másképp csinálnám." és valóban az ember utólag mindig bölcsebb. De vajon mennyiben határozza meg életünk kimenetelét egy-egy döntés, amit korábban meghoztunk?
olvass továbbCormac McCarthy könyvét, Az út című regényét több, mint tíz évvel ezt megelőzően olvastam (aztán kölcsönbe adtam valakinek, de az emlékkel együtt, hogy kinek, a könyv is eltűnt).
olvass továbbA változatosság nem azt jelenti a kapcsolatban, hogy váltogatod a partnereidet és csak övön alul ismerkedsz.
olvass továbbNem tudom, hogy mindenkinek eljön-e az az idő, amikor nem akar már az elégnél többet. Akkor sem, ha jön a több. Nem tudom, hogy mindenkinek eljön-e. Nekem eljött. Mindig többet akarunk.
olvass továbbTömegeket látok egyensúlyt és harmóniát keresni tanfolyamokon úgy, hogy a nem-megfelelő kérdéssel érkezik, pedig a jó kérdés nagyon fontos a megfelelő válasz megtalálásához.
olvass továbbEgy új országba való költözés sokszor az egyik legizgalmasabb dolog, ami felrázza az életünket, átkalibrál minket, és felfedi önmagunk olyan részeit, amelyekről nem is tudtuk, hogy léteznek. Íme néhány értékes tanulság, amit megtanultam, amikor úgy döntöttem belevágok és új életet kezdek egy idegen országban család és barátok nélkül.
olvass továbbEbben a zajos és különös világban, amiben élünk, néha nagyon nehéz összpontosítani egy tevékenységre, egy feladatra, egy személyre. Pontosan amiatt, mert sokszor a világ nyomása által, úgy érezhetjük, hogy lemaradunk valamiről. Meg kell tanulnunk azonban a megfelelő dolgokra helyesen fókuszálni.
olvass továbbA mentális erő lehetővé teszi, hogy átvészeld a nehéz időszakokat és hinni tudj abban, hogy mindened megvan ahhoz, hogy megküzdj azzal, amit az élet kiszabott számodra. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a mentálisan erős emberek nem háborodnak fel, nem idegesek vagy nem félnek semmitől. Ez csak azt jelenti, hogy elég erősek ahhoz, hogy felálljanak és tovább küzdjenek.
olvass továbbA tévhit által okozott fájdalom (probléma) : Kifutok az időből, nem lesz soha boldog párkapcsolatom, sose leszek édesanya, körülöttem már mindenki házas vagy várandós. Velem van valószínűleg a baj, hogy nekem semmi nem jön össze mert szerencsétlen vagyok. Irányítani akarod magad körül a dolgokat de ezeket a folyamatokat már nem tudod kontrollálni és kétségbe vagy esve, nem látod hogy merre felé indulj és csak azt nézed, hogy körülötted mindenki már boldog.
olvass továbbAz élet egy akadálypálya. Sajnos ez a csúf igazság. Elkerülhetetlen, hogy ne érjen csalódás, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt eltervezted. Ahogyan szeretetted volna.
olvass továbbFogd fel, hogy Te vagy az életed teremtője! Nem kell „megtanulnod” teremteni, mert minden nap, minden pillanatában teszed, csak öntudatlanul! De nagy hülyeség ez! - gondolod most - Én biztosan nem teremtettem azt a pénztelenséget/betegséget/magányt/örömtelenséget…
olvass továbbEmlékszem néhány hónappal ezelőtt láttam egy filmet, amiben a főszereplőnő a 40. születésnapján kétségbeesetten panaszkodott a barátainak, hogy az életének annyi, hogy ez már az a kor, ahol nagyjából le is lehet húzni a rolót, hiszen a negyven az már öreg. Ott már nincs sok jóra kilátás.
olvass tovább