Vannak szerencsésebbek, akik maguktól felépülnek az őket ért traumából, mások számára viszont ez lehetetlen

A barátok számára:
Hallgassa figyelmesen barátját, s kérdezze meg, szeretné-e hallani az Ön tanácsát!
Ne vegye magára a traumától szenvedő haragját, vagy egyéb negatív érzését!
Mutassa ki, hogy megérti őt, és érdekli, hogyan érez.
Ajánlja fel segítségét, illetve hogy bármikor meghallgatja őt!
Amikor csak tud, legyen együtt sokktól szenvedő barátjával!
Ne hanyagolják az addigi rendszeres tevékenységeiket, ez segít elterelni a figyelmét az eseményekről, de fogadja el, ha barátja időnként magányra vágyik!

Érzelmi következmények:

Egyikünk sincs felkészülve arra, hogyan dolgozza fel a traumatikus eseményeket, de az érzelmi, és fizikai tünetek felismerése sokat segít a gyógyulásban. A leggyakoribb, traumatikus eseményt követő stressz-reakciók a következők:
- flashback
- tolakodó emlékek
-alvászavar
-ingerlékenység
- koncentrációs zavar
- fejfájás, hasfájás, emésztési zavar
- szorongás, túlzott aggodalom a biztonság kérdésében
- pánikroham, sírásroham
- gyermekeknél ismételt ágybavizelés, vagy éretlenebb viselkedés
- kerülő magatartás – minden olyan személy, hely, dolog elkerülése, ami a traumára emlékeztethet, vagy kiválthatja az azzal kapcsolatos nyomasztó érzéseket
- érzelmi kiüresedés – a traumatizált személy úgy érzi, semmit nem érez, így nem tud nevetni vagy sírni
- elidegenedés – másokkal való kommunikáció nehézsége, fizikai intimitásra való képtelenség
- alkoholba, drogokba vagy evésbe való menekülés
- depresszió és traumatikus gyász – a tünetek közé tartozik a negativitás, értéktelenség érzése, elsöprő fáradtság
- bűntudat, és önvád
- csökkent önbecsülés, és önbizalomvesztés

Sok esetben a tünet közvetlenül a traumatikus esemény után jelentkezik, a legtöbb esetben pár hét múlva alábbhagynak. Amennyiben a tünetek nem enyhülnek, és többször is ismétlődnek, poszt-traumás stressz reakcióról beszélünk.

Milyen lépéseket kell megtenni, ha a tünetek jelentősek?

A tünetek aggodalomra adnak okot, ha zavarják a szokásos tevékenységet, a viselkedésváltozás jelentős, vagy ha több mint két hétig tartanak. Forduljon orvoshoz minden újonnan jelentkező fizikai tünettel. Amennyiben nem tud szabadulni a pánik, bűntudat, depresszió vagy stressz érzésétől, vagy ezek extrémek vagy hosszan tartóak, esetleg öngyilkossági gondolatai vannak, kérje pszichológus segítségét

További hasznos tanácsok:

Segítsen! - A másokon való segítés fontos része a gyógyulási folyamatnak. Pozitív érzéseket ébreszt, illetve segít abban, hogy fontosnak érezze magát. A másoknak való segítés mellett azonban fontos, hogy a saját érzéseivel is foglalkozzon, ne hárítsa azokat.
Mozogjon! – A rendszeres testmozgás jelentősen növeli a stressz reakciókkal szembeni ellenállást, illetve enyhíti a stressz tüneteit.
Táplálkozás – Kutatások bizonyítják, hogy a zsírok, cukor, koffein, alkohol és dohányzás csökkentése növeli a stresszel szembeni ellenállást, és segíti a gyógyulást.
Megfelelő alvás – Lehetőleg ne akkor szundítson, mikor normális esetben ébren kéne lennie. Feküdjön le, mikor álmos, vagy mikor általában ágyba szokott menni, és ébredjen akkor, mikor egyébként szokott, anélkül, hogy visszaszundítana!
Időbeosztás – Próbáljon megfelelni annyi szokásos kötelezettségének, amennyinek csak lehetséges! Ne vonja ki magát hosszabb időre, de kerülje azt is, hogy a stressz érzelmi hatásaival való szembenézés helyett a munkába vesse magát!
Beszélje ki! – A barátok támogató kapcsolata nagyon sokat segít. Beszélje meg velük az érzéseit, aggodalmait, de legjobb, ha olyannal tudja megosztani mindezt, aki átélt már hasonlókat. Ne féljen nyíltan kimondani, mire van szüksége- így elkerülhető, hogy félreértsék az igényeit.
Adjon időt magadnak a magányra, megbocsátásra! – A lelki trauma időt vesz igénybe, de az önmagának, és másoknak való megbocsátás fontos lépés a gyógyulásban!