Ugyanaz vagyok, aki a házasságkötéskor voltam?
Hétvégén rendet raktam az egyik szekrényemben, és kezembe kerültek a családi fényképalbumok – meséli az egyik ismerősöm. - Nézegettem az esküvői képeinket, a családi, kirándulós képeket, de legfőképp magamat vizsgáltam, elemezgettem.
- Ez a nő vagyok még most is? Ez a nő vagyok, aki egyszer, régen hozzáment ehhez a férfihoz? És ő? Ő ugyanaz a férfi, aki egykor elvett? Régen nem – válaszoltam magamnak tényszerűen. Mikor változtunk meg ennyire? Mikor váltunk ennyire más, ennyire különböző nővé és férfivá azoktól, akik annak idején voltunk? Mi történt az alatt az idő alatt, amit együtt töltöttünk? A sérelmek teszik, amelyeket akarva-akaratlan elszenvedtünk egymástól? Érzelmi eltávolodásról van csupán szó, vagy az életről általában változott meg a szemléletünk? Én biztosan egy másik nő vagyok. Eltűnt a szememből a fiatalság naivitása, a tapasztalatlanság, az ártatlanság és még valami: a hit. A házasságomba, a férjembe vetett hitem. Ő nyilván régen is ilyen volt, csak akkor még én is hozzáillő nő voltam – nem hiába mondják, hogy hasonló a hasonlót vonzza, tényleg így van. Nem arról van szó, mintha azóta kevesebb vagy értéktelenebb lenne, mert biztos vagyok benne, hogy létezik nő, aki számára ő az igazi, akinek bármit is tud adni, az maga a tökéletesség. Inkább arról, hogy együtt indultunk, és a közös út során más irányt választottunk. Túl sok mellékutcán fordultunk ellenkező irányba, míg a végén már nem is látjuk egymást.
S közben felnőttem. Magabiztos lettem, megtanultam kiállni magamért, megismertem magam, a határaimat, az igényeimet - és megismertem magamat mint nőt. S hogy ki ez a férfi itt mellettem, a képeken? Nem tudom. Ahogy ő sem tudja, ki vagyok én, és azt hiszem, nem is érdekli. Csak élünk egymás mellett, ahogy a legtöbb házaspár, megszokásból, mert nem tudunk jobbat kihozni a helyzetből, s mert neveljük a gyerekeinket. Közös a lakás, közös a kocsi, közös a hitel… Tudom, ha azt akarom, hogy a dolgok megváltozzanak nekem kell változtatnom. Akkor is, ha úgy érzem, nincs hozzá erőm. Más nem fog változtatni helyettem.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez