Ki ne emlékezne a monológra, vagy éppen a jelenetre, amikor is a főhős a kiszemeltjét egy olyan moziba viszi, ahol nem éppen a romantika jegyében működik a világ?
Amúgy meg jóslat, természetesen önbeteljesítő, már ha azt nézzük, hogy az akkori feeling ma csupán valamilyen lightos gyerekmesének tűnik, hiszen a megvehető gyermekprostituált ma már olyan közhely az éjszakában, mint mondjuk egy politikushazugság kampányidőszakban.
Ha jobban odafigyelünk, így utólag is észrevesszük, hogy az igazmondás teljesen felesleges dolog egy szint felett, hiszen a Csillagok háborúja harmadik-hatodik epizódja óta tudjuk, hogy éppen az az igazság, amit a hatalmon lévők generálnak, vagy tartanak alkalmasnak a befogadtatásra.
Természetesen érdemes elővenni, megnézni, elképzelni, hogy tényleg jön az a nagy vihar, de valójában esély sincsen rá, hiszen az üzlet, meg a pénz úgyis elragad mindenkit a már említett szint felett, és nagyon embernek kell maradni, hogy ez ne így legyen.
Változás van csak, fejlődés nincs, meg hogyan is lehetne, ha a világ a krízisben lévő emberhez hasonlóan folyamatosan ugyanazt a kört futja körbe-körbe, és a globalizált elhülyülés miatt ebben a körben egyre többen rohangálnak, míg egy szép napon majd azt vesszük csak észre, hogy már meg sem tudjuk senkitől kérdezni, hogy hova is rohanunk, mert csak a szemellenzős fejeket látjuk majd magunk mellett.
Scorsese felső kamerás véres jelenete igazi klasszikus megoldás, ahogyan a punk frizura, és Robert De Niro tömör, de velős világnézete.
Amiben ott van a kisember, meg a nagy is, és mégis olyan közel van minden mindenhez, hogy elég csupán hátranézni a taxi hátsó ülésére, hogy képben legyünk, de valójában egy annyira önző (azóta ilyen téren csak rosszabb) korszakban az emberségnek zéró a túlélési esélye.
Az igazság teljesen felesleges a mi koordinátarendszerünkben, mert napról-napra is benne a van a vergődés meg a vegetálás, bár ebben a filmben inkább az éjszakák játszanak főszerepet.
Legfeljebb, ha jön egy nagy vihar, az néhány percre elmos mindent.
Hogy azután újrateremjen.
Bokros László
Szólj hozzá a cikkhez