Azt éreztem, hogy veled lenni azt jelenti, egy életre háttérbe kell szorulom – melletted nem lehet a helyem máshol, csak a kispadon. Fenyegetve éreztem az álmom azért, mert a tiéd is hatalmasnak látom. De nem fenyegetett, ugye? Én láttam rosszul.

Azt hittem, hogy tőled félek, meg attól, hogy elvárod majd a támogatásom. De nem ettől féltem: magamtól tartottam, mert tudtam, hogy mennyire vagyok háttérjátékos. Pontosan tudtam, mennyire tisztelem a céljaid, mi mindent odaadnék értük, mennyire el tudnék merülni a támogatásodban. Annyira, hogy nem támogatnám saját magamat. Pedig egyszer sem kérted, hogy adjam fel az álmomat.

Azt éreztem, hogy elvehetsz tőlem valamit, mindent - mert hittél magadban, és tudtam, hogy értem sem adnád fel az álmodat. Mellé gyengének éreztem magam, a saját elképzeléseimet pedig ingoványosnak. Ha választani kellett volna, hogy melyikünk álma kerül megvalósításra, én is a tiédet választottam volna. Azért, mert egy olyan illúzióban éltem, melyben lemondás van, melyben magától értetődőnek tartottam, hogy én adom fel a céljaimat, vágyaimat. Kreáltam egy jövőbeni választási szituációt, melyben sorsomról döntöttem - aztán nem voltam elégedett a saját választásommal. Ez alapján pedig eldöntöttem, hogy nem lehetek, ezért nem is leszek veled.

Kispadon éreztem magamat, mert nem hittem magamban annyira, hogy elhiggyem: téged, és magamat is tudom támogatni annyira, hogy valóra válthassuk az álmainkat. Nem voltam elég erős gondolkodású ahhoz, hogy belássam, nyugodtan választhatlak téged, úgy, ahogy vagy. Elég meztelen valódat figyelembe vennem, s a körülményeid valójában nem számítanak. Nem fontos, hogy honnan jössz, mennyit és mit hozol – fizikailag, érzelmileg – akárhonnan is szemlélve. Szembenézünk majd vele, bármivel is találjuk magunkat szemben. Ha egyszer meztelenül kellesz, akkor nem lehetnek a körülmények azok, amik megtévesztenek.

• félelmek lélekhangok önbizalomhiány párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!