Hol kezdődik a bántalmazás?

Itt kezdődik. Aztán roppan a csont. De nem csak ott van bántalmazás, ahol a csont törik. Hanem ott is, ahol a lélek szakad. Az sem a tébollyal kezdődik (mert megroppansz tőle) hanem a közönnyel, a szeretetlenséggel a hallgatással. Nem csak vér a padlón az, ami bántalmazás.

Az is az, ha valaki életébe fogad és te csak használod. Érzelmet játszol, de használod, mint egy ruhát. Amikor nem adsz választ a kérdéseire, amikor úgy teszel mintha nem is létezne, mikor gyáván eltűnsz és nem mondasz semmit. Amikor semmit nem mondasz és ezzel ráfogod, pedig te vagy alkalmatlan. Amikor érzelmi elérhetetlenségben tartod, amikor kínzod. Amikor nem tisztázol semmit. Amikor egyszerűen gyáva vagy ahhoz, hogy vállalj bármit, ami te vagy, még akkor is, amikor kényelmetlen.

Nem akkor kezdődik, ha a vér a padlóra pattan. Amikor törik a csont, szakad a lélek. Sokkal hamarabb kezdődik.

És azok által folytatódik, akik hallgatnak. Azok által, akik hallják, látják, tudják és nézik tovább, ahogy a démonok tombolnak. Az utcákon, a házakban és a lelkünkben is. Gyógyíthatatlan sebeket hagyva az egész társadalmunkon. Közös és lesikálhatatlan nyomot.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Barna Berni

Csak nemrégiben jutottam el oda, hogy le merjem írni magamról azt, hogy: Író. Egy megjelent és egy megjelenésre váró könyvvel és számtalan írással a hátam mögött. Szóval, író vagyok. Írónő aki szenvedélyesen kutatja azt, ami a felszín mögött van és csak ritkán látható. Ehhez be kellett járnom a fél világot és a saját útjaimat is. Azt az utat, ami szerintem az egyetlen út, mi egymáshoz vezethet minket. Az önismeret útját. Erről írok, néha szépen, néha nyersen, de remélem őszintén. Napi Júlia: Ki is valójában Júlia? Júlia minden létező. Istennő, királynő, gyermek, anya, feleség, szerető, szabályos és szabálytalan, elveszett és erős, önálló, tévelygő, céltudatos, forró és hideg. Júlia mi vagyunk, mi, Nők, minden minőségünkben megnyilvánulva. Vannak korlátaink, de ezeket a korlátokat valójában mi hoztuk létre önmagunk számára, mert azt hittük, majd megóv a csalódásoktól. Aztán még is csalódtunk, majd újra és újra felálltunk. Megértettük, hogy valójában Júlia a sérüléseitől lett erős, mert ezeken keresztül felfedezhette azt: Ki is Ő valójában? Júlia én vagyok és te vagy. Ezek a mi történeteink.