Gondolatok a spirituális egóról
Oly sok lélek beleesik ebbe a hibába, meg sem tudnám számolni. Mindannyian beleesünk. Mert jól esik persze kicsit okosabbnak lenni, kicsit segíteni akarni, kicsit különbnek lenni, de ahogy haladsz előre az utadon, rájössz, hogy nem azzal mérik a földi boldogságot, hogy hány ember van megvilágosodva. Fontosabb lesz számodra az, hogy meghallgasd a másikat és csak akkor szólj hozzá, ha ő kérdez téged. Akkor segíts, mikor megkérnek rá, és ne avatkozz bele mások szabad akaratába. A jó oktató és spirituális ember nem ad a szádba kész válaszokat, inkább kérdéseivel vezet el a megoldáshoz, hogy te ébredj rá a válaszaidra. Tanításait el lehet fogadni és meg is lehet cáfolni, hisz mindent olyan ritmusban sajátíthatsz el, ahogy te tudsz haladni.
Nincs elfogadott kép arról, hogy milyennek kell lennünk, amikor az ezotéria útjára lépünk. Számos választási lehetőségünk van, sokan közülünk már többféle utat kipróbáltunk. Úgy vélem minden ember megtalálja a hobbiját és a szenvedélyét, legyen az egy hétköznapi hobby, vallás, vagy ezotéria. Lényeg, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Megtaláljuk életünk célját, vezessen hozzá bármilyen út. Amennyiben a spiritualitásban találnánk meg önmagunkat, sose felejtsük el, hogy mi mindannyian egyenlők vagyunk e tekintetben is. Csak van, aki korábban kezdte, és régóta gyakorol. Ne legyünk türelmetlenek és semmiképp se nézzük le vagy rekesszük ki azokat az embereket, akiknek nincs érzékük, vagy érdeklődésük ezekhez.
Ha ügyesek vagyunk, akkor azt érzékeljük egy idő múlva, hogy az egó elhallgat, a fecsegés és a dicsekvés alábbhagy, a gondolatok összefonódnak, az elme elcsendesül. Amint megszólal a szív, akkor beszélni fogunk szavak nélkül, gyógyítani tettek nélkül. Tanítani és téríteni előadás nélkül, pusztán azzal, ahogyan élünk. Nincs nagyobb referencia annál, hogy látják, egyensúlyban vagyunk. Aki a szívére hallgat, nagyot nem tévedhet. Hiszen minden út a szívünkhöz vezet.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez