Férfiszempont: Testépítés Te galád, épp úgy szeretlek, mint amennyire gyűlöllek is

Az évek alatt rájöttem, mi számít értéknek egy ember életében. Rájöttem, hogy mi az, ami számomra örömet okoz. Soha nem a rajtam lévő izomzattól voltak boldog napjaim. Nem az izomtömeg mennyisége és minősége határozza meg egy ember értékét, ha így gondolod, nagyot tévedsz. Ezen kívül, rá kellett jönnöm, nem szentelhetem a drága időmet olyas valamire, amiben nem vagyok tehetséges, mert van más, amiben tehetségesebb vagyok. Elárulom, bizony mindenkinek van ilyen. Viszont ismerek pár srácot, ránéznek a súlyzóra és fejlődnek...hihetetlen. Azt mondom, nekik érdemes testépítéssel foglalkozni. Hogy mennyi időt, mennyi szabadságot, és ami a legfontosabb, mennyi egészséget kockáztat bárki is, mindenkinek a saját dolga.

Egyszer csak elkapott egy érzés, mint ha lerántottak volna egy réteget a szemem elől és általa új dimenzióban látnám a Világot. Egyszerre előtérbe helyeztem a saját egészségem, a saját életem. Fontosabb lett, hogy azt tegyem, amihez éppen kedvem szottyan, fontosabb lett, hogy ne nézzem folyton az órámat, csupán azért, hogy mikor kell ennem, vagy edzenem. Elhivatott testépítőként tökéletes rabságot kreáltam magamnak, el kell ismernem. Az utóbbi időben azon kaptam magam, hogy a közösségi portálokon megmosolygom a nap mint nap megosztott pózolós fotókat, videókat. Észrevettem, hogy sajnálni kezdtem azokat, akik irigykedve nézik a náluk fejlettebb és tehetségesebb sporttársaikat. Észrevettem, hogy tanulmányi esetként jegyzem a másokat lenéző, megvető tekintettel kémlelő szűkebb réteget, pusztán egy másik ember sportolatlan külseje miatt, vagy éppen azért, mert nem a legtrendibb ruhában izzad a fekpadon.

Gyerekek, élek és remekül érzem magam a bőrömben. A szabadság a legnagyobb érték az életben. Teszem a dolgom minden áldott nap, új célok váltak világossá, vagy inkább eldőlt, hogy merre haladjak tovább és ettől az érzéstől majd kiugrok a bőrömből. Mindig kapsz jeleket az Élettől, mindig érzed, az út, amin jársz, a tiéd e vagy sem. A sport az életem része marad, szeretem a testépítést, de csakis azt a részét, ami a sporttal összeegyeztethető. A sok külsőség, a sok csel, mely az egódon keresztül ejt rabságba, nagyon nem az Én világom. Ha ezen múlik, tudod mit...? Nem vagyok testépítő, inkább maradok testkarbantartó. …és akkor mi van…?

• lélek önbizalom testépítés testépítők

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Pacher Gábor